A magzati fejbőr sérülése sürgősségi császármetszés alatt

A magzati fibronektinteszt pozitív volt, ezért a beteg felvételre került, és a magzati tüdő érésének serkentésére szteroidot kapott. Később megállapították, hogy fenyegető koraszülés tünetei nem állnak fenn, ezért az anyát otthonába bocsátották, és szigorú ágynyugalmat, valamint rendszeres perinatológiai ellenőrzést írtak elő. Másnap a beteget megvizsgálták, és idő előtti méhtevékenységet, valamint ultrahangvizsgálattal harántfekvést észleltek. A beteg ismét felvételre került, tocolysisben részesült, és a méhösszehúzódások megszűntét követően, egy nap múlva ismét hazaengedték. Amikor egy héttel később visszament a perinatológushoz, a méhszáj tágassága 2 cm volt, és ismételten méhösszehúzódások jelentkeztek. A magzat még mindig harántfekvésben helyezkedett el. Az asszony tocolysis céljából ismételten felvételre került. Idő előtti burokrepedés következett be, amely után sürgős császármetszést végeztek. Az újszülött fejbőrén 6 cm-es sérülés volt észlelhető, amelynek következtében látható heg maradt. Az asszony mindenkit beperelt, aki a szülése során jelen volt, de végül csak a sürgős császármetszést végző szülész ellen indult bírósági eljárás. A nő azt állította, hogy az orvos a méhen végzett metszést nem tompán tágította, hanem éles eszközt használt, amely a magzat sérüléséhez vezetett. Az orvos védekezése szerint tompán nem lehet a méh sebét tágítani, valamint a harántfekvés és a burokrepedés is növelte a véletlen magzati sérülés esélyét, amely egyébként is a sürgős császármetszés ismert kockázata. Azt a véleményét is fenntartotta, hogy plasztikai műtéttel csökkenteni lehetne a heg méretét. A bíróság felmentette az alperest.

A jogi megítélés szempontjai
Ebben az esetben a szülést vezető orvos természetesen őszintén sajnálta, hogy a magzat fejbőre megsérült, és a szülés után bocsánatot kért a betegtől. Azt is vállalta, hogy a helyreállító plasztikai műtét költségeit állja, hogy az asszonyt ne terhelje semmilyen költség. A későbbi perben a bocsánatkérést és a műtéti költségek megtérítésére vonatkozó ajánlatot felhasználták az orvos ellen, azt állítva, hogy az orvos ezzel beismerte gondatlanságát. Vannak olyan esetek, amikor gondatlanság vélelmezhető, például a műtét után törlőkendő vagy eszköz marad a beteg testében. Ilyenkor várhatóan fizetni kell a tárgy eltávolítását célzó későbbi műtétért. Sürgős császármetszés kapcsán azonban gondatlanság nélkül is előfordulhat a magzat sérülése, és szerencsére ez az eset is a védelem győzelmével zárult. Bár hagyományosan a biztosítók általában lebeszélik a biztosítottakat arról, hogy hibáikat beismerjék vagy a szövődményekért bocsánatot kérjenek, és egyes biztosítók fel is hívják a figyelmet arra, hogy ha az orvos mégis így tesz, akkor a biztosító esetleg nem fedezi a kártérítést, sok biztonsági szakértő mégis helyesebbnek tartja az orvosi hibák feltárását. Még nincsenek egyértelmű adatok arra vonatkozóan, hogy ez a gyakorlat megtakarítással jár-e az orvosok, kórházak és biztosítók számára, azonban a kérdések megválaszolása és a beteg megfelelő körülmények között, megfelelő hangvétellel történő tájékoztatása segíthet csökkenteni a negatív következményeket átélő beteg bosszúságát és a kiszolgáltatottság érzését.

Kommentár

Tény, hogy – akár beismerjük, akár nem – mindnyájan okoztunk már a megszülető magzat testén bőrsérülést császármetszés során. Jelen esetben ez jelentős lehetett, ha még plasztikai sebészeti megoldás is szóba jött. Mindenesetre a bőrsérülés a sürgős császármetszés ismert kockázata, és nem gondatlanságra vezethető vissza. A bíróság jelen esetben is – helyesen – nem adott igazat a felperesnek. Az eset kapcsán még egy visszatérő problémára is indokolt felhívni a figyelmet. Beismerjük-e a hibánkat, a szövődményekért kérjünk-e bocsánatot? Ez általában felhasználható az orvos ellen, azt bizonyítva, hogy az orvos elismerte gondatlanságát. Ez történt jelen esetben is. Nem véletlen, hogy a legszigorúbb biztosítótársaságok nem fedezik a kártérítést, ha az orvos „elköveti ezt a hibát”. Valóban középen van az igazság: nem kell bocsánatot kérni, de megfelelő körülmények között, megfelelő hangvétellel, empátiával kell a felvilágosítást megadni és a kérdésekre válaszolni. Prof. dr. Papp Zoltán