Gyógyítás
A koleszterinszint-csökkentő szerek új hatása
2009. december 05. 13:42
A koleszterinszint-csökkentő sztatinok az Egyesült Államokban a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak, de most egy új hatásukra is fény derült: halálos szövődményektől védhetik meg az őssejt-transzplantáción átesett betegeket.
A Fred Hutchinson Cancer Research Center kutatóinak a Blood-ban megjelent és a NewsWise által ismertetett új vizsgálata valószínűsítette, hogy a sztatinok őssejt-átültetés esetén megvédhetik a beteget a legsúlyosabb szövődménytől, a graft-versus-host betegségtől (graft-versus-host disease, GVHD), amelynek során a donor vérsejtjei idegennek tekintik a gazdaszervezet sejtjeit, és küzdenek ellenük.
Ez a reakció gyakori mellékhatás azokban az esetekben, amikor a betegbe (a recipiensbe) idegen vér őssejtjeit juttatják, és számos problémát okozhat, például bőrkiütést, hasmenést, májgyulladást. Az akut GVHD általában a transzplantációt követő első három hónapban lép fel, és a súlyos eseteknek akár a fele is halálos lehet. A halálozás oka rendszerint az, hogy a GVHD miatt növelni kell az immunszuppresszív szerek adagját, ami viszont szövődmények láncolatát indíthatja be; elsősorban másodlagos fertőzésekhez vezethet.
A vizsgálat során 567 olyan beteg kórtörténetét tekintették át, akikbe 2001 és 2007 között megfelelő donoroktól származó vérképzőszervi sejteket ültettek át. Az átültetés időpontjában a donorok 15 százaléka szedett valamilyen sztatint, és azokban a betegekben, akik ilyen donoroktól kaptak sejteket, nem alakult ki akut, súlyos GVHD. Amint dr. Marco Mielcarek, a kutatás vezetője elmondta, egyébként a recipiensek 10–15 százalékában szokott akut, súlyos GVHD fellépni.
Ha a transzplantáción átesett beteg maga szedett sztatint, ennek semmiféle hatása nem volt a GVHD-re. Úgy tűnt, hogy a sztatin védő hatása valamivel nagyobb, ha mind a donor, mind a recipiens sztatinkezelésben részesült, azonban túlságosan kevés volt az ilyen betegek száma ahhoz, hogy megbízható következtetéseket lehessen levonni.
A sztatin védő hatása csak akkor érvényesült, ha a beteg immunszuppresszív kezelésként ciklosporint kapott; ha tacrolimus-t, egy másik, hasonló szert alkalmaztak, a védő hatás elmaradt.
|
Az őssejtek olyan specializálatlan sejtek, melyekből az összes differenciált sejt származik. Az embriókhoz hasonlóan a felnőttek is rendelkeznek őssejtekkel. Az őssejteket a csontvelőből, vagy ritkábban a vérből nyerik. A magzati őssejteket azért tartják legjobbnak, mert nagyobb eséllyel élik túl az átültetést, mint gyermekekből vagy felnőttekből származó őssejtek. A csontvelő-átültetés az őssejt átültetés egyik formája, mert a csontvelő olyan őssejteket tartalmaz, amelyekből több vérsejttípus is képződik.
Az őssejt-transzplantáció a hagyományos kezelés kiegészítéseként használható leukémiában, egyes limfómákban (pl. Hodgkin-kór) és aplasztikus anémiában. Gyermekkorban egyes genetikai betegségek kezelésére is alkalmas: talasszémia, sarlósejtes vérszegénység, és néhány veleszületett anyagcsere- vagy immunhiányos betegség (például krónikus granulomatózis). Az őssejtek olyan esetekben is felhasználhatók, ha daganatos betegségek (például emlőrák kezelésére adott nagy dózisú kemoterápia vagy sugárkezelés) következtében elpusztult a csontvelő. Az őssejt átültetés további betegségek, így Parkinson-kór és Alzheimer-kór kezelésében is hasznos lehet. Ez esetben az átültetett őssejtek idegsejtekké alakulhatnak át.
|
Dr. Weisz Júlia, medicalonline
