A férfiak intim daganatairól
Fájdalommentes szűrővizsgálat és – korai diagnózis esetén – komolyak a gyógyulási esélyek. Ezek az urológiai daganatok ismérvei, a férfiak mégis gyakran csak későn mennek orvoshoz.
A férfi urológiai problémák közé sorolható daganatos megbetegedések nagy szeletet hasítanak ki az összes rákos megbetegedésen belül. A Nemzeti Rákregiszter elérhető legfrissebb (2017-es) adatai szerint az összes diagnosztizált férfi rákbeteg közül minden tizedik rosszindulatú prosztata-, míg minden huszadik szintén rosszindulatú húgyhólyag daganatban szenvedett. Bár a hererák a teljes lakosság körében kevésbé gyakori (1-2 %), ha a negyven év alatti korosztályt tekintjük, akkor már azt kell mondanunk, hogy ez a betegség viszi a prímet: 18 és 35 év között a hererák a leggyakrabban diagnosztizált daganatos megbetegedés volt 2017-ben, a férfiak körében.
A fenti számok jól mutatják, hogy az urológiai daganatok valóban komoly nagyságrendet képviselnek, és komolyan hozzájárulnak az összhalálozáshoz is, holott az időben diagnosztizált betegségek jó eséllyel gyógyíthatók lennének. Sajnos azonban gyakori a „struccpolitika” és a betegek még tünetek esetén is húzzák-halasztják az orvos felkeresését. Vannak, akik már csak az egyértelmű problémák jelentkezésekor keresnek fel egy urológiai szakrendelést, ami többnyire késői diagnózist jelent.
„Mindhárom urológiai rákbetegség esetében egyértelműen kijelenthető, hogy a korai diagnózis sokszorosára növeli a gyógyulás esélyeit, ám az is világos, hogy ezt csak a rendszeres, megelőző jellegű szűrővizsgálat teszi lehetővé” – nyilatkozta dr. Merth Gábor, az Affidea Férfi Egészségközpont szakmai igazgatója. Ahhoz, hogy megértsük a fenti kijelentést, egy kicsit jobban meg kell ismernünk a három kórkép tüneteit és lefolyását.
Magát a diagnózist tekintve a hererák a legkönnyebben felismerhető, hiszen ebben az esetben a here bizonytalan megnagyobbodása, konzisztenciájának változása, ritkán kellemetlen diszkomfort érzések észlelhetők. Bár a daganatos here műtéti eltávolításával, a modern kemo- és sugárterápia elvégzésével a betegek jó eséllyel meggyógyulnak, a késői diagnózissal az áttétek kialakulását kockáztatja a páciens, melyek kezelése hosszútávon okozhat problémákat. Valamint kérdés, milyen állapotban van az ellenoldali here, hiszen ha az is valamilyen bántalmat szenved, az már kihathat a nemzőképességre is. Ez utóbbi pedig fontos szempont, lévén, a hererák többnyire a fiatal férfiakat támadja meg, akik jórészt még gyermekvállalás előtt állnak. A rendszeres szűrővizsgálatok megkezdése így már 18 éves kor felett javasolt.
Még fontosabb a rendszeres a szűrés idősebb korban (50 év felett), amikor gyakoribbá válik a prosztata- és húgyhólyag rák. Ezek a betegségek eleinte semmilyen tünettel nem járnak. A kezdeti, tünetmentes időszak után pedig olyan problémák jelentkeznek, amelyek más kórképekkel is összekeverhetők. Különösen igaz ez a prosztata daganatra, mely a korai stádiumban teljesen tünetmentes, míg később több, banális, jó indulatú kórképek tüneteit tudja mutatni. „Mivel mindkét rákfajta esetében döntő fontosságú, hogy a daganat kijut-e az adott szervből vagy azon belül „elkapható”, a késlekedés megsokszorozza a lehetséges problémák számát. Nem érdemes arra várni, hogy a gond magától megoldódik!” – vélekedett Merth Gábor.
Ezeknek a kórképeknek az esetében az igazi biztonságot a rendszeres szűrővizsgálat jelenti, hiszen ilyenkor van a legnagyobb esély a korai stádiumban a felismerésre. Ezek a szűrővizsgálatok csupán minimális kellemetlenséggel járnak, különösen, ha azt a későn diagnosztizált betegség kezeléséhez viszonyítjuk! A hererák rendszeres szűrését érdemes 18 évesen megkezdeni. A hólyag- és prosztatarák esetében 45 év felett javasolt az évenkénti, kétévente történő szűrés, míg, ha előfordult a családban ilyen megbetegedés, akkor akár már 40. életévtől javasolt.
