Zsebből fizetett egészségügy

Magyarország a fejlett országok közül azok közé tartozik, ahol magas azoknak az egészségügyi kiadásoknak az aránya, amelyeket a páciensek zsebből fizetnek. A fejlett országokat tömörítő OECD 2004-es adatai szerint Magyarországon az összes egészségügyi kiadás 25 százalékát a betegek közvetlenül pénztárcájukból fizetik, és ha ehhez hozzáadjuk a magánpénztárakon keresztül kiadott összegeket is, úgy 28,5 százalékra tehető a magánkiadások aránya. (Az azóta eltelt négy évben jelentős mértékben csökkentek az egészségügyi közkiadások.) Ennél többet az európai országok közül csak Görögországban, Svájcban és Lengyelországban fizetnek az emberek.

Hogy a szektor teljes finanszírozásán belül dinamikusan emelkedik a magánkiadások aránya, jól jelzi a HVG és a Medián közös felmérése, amely szerint a 2006 áprilisától számított egy év alatt mintegy 385 milliárd forintot, 2007 márciusától idén februárig pedig már 423 milliárdot költött a felnőtt lakosság a saját egészségére. Ez mindkét esetben körülbelül a GDP 1,6 százalékát jelentette. A Szonda Ipsos közvéleménykutató cég csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérése csak az év első hónapjában 44 milliárd forintos egészségügyi magánkiadást jelez.

Gyógyszerre költünk a legtöbbet

A HVG-Medián felmérése szerint az egészségügyi magánkiadások közel 80 százalékát a gyógyszerre, a fogászati ellátásra és a szemüvegre-kontaktlencsére költött forintok teszik ki.

Medicinákra a 2007. februárját megelőző 12 hónapban átlagosan 37,5 ezer forintot költött egy magyar ember, gyógyfürdőre, masszázsra 30,5 ezret, szemüvegre és kontaktlencsére 28 ezret, fogászati ellátásra pedig 24 ezret.

Vizitdíjra és kórházi napidíjra létezésének egy éve alatt minden egészségünkre fordított 100 forintból mindössze négyet fizettünk ki.

A Szonda Ipsos szerint is a patikákban kifizetett összegek a legmagasabbak: a 44 milliárdos januári magánkiadásokból vényköteles gyógyszerekre (a magyar lakosság 45 százaléka hagyott receptet ebben a hónapban a gyógyszertárakban) 13, vénynélküli gyógyszerekre és táplálék-kiegészítő termékekre 14,8 milliárd forintot fordítottunk.

A 18-29 évesek fejenként alig 400 forintot, ezzel szemben a 60 év felettiek ennek ötszörösét, fejenként kétezer forintot hagynak receptköteles gyógyszerekre a patikában. A fiatalok egészségügyi kiadásainak csupán 9 százalékát teszik ki a saját maguk számára kiváltott vényköteles gyógyszerek, miközben a 60 év felettiek egészségükre fordítandó forintjainak csaknem felét, 46 százalékát.

Nem sokkal fizetnek többet a leggazdagabbak

Az összes egészségügyi magánkiadás 80 százalékát a felnőtt lakosság legidősebb, legbetegebb harmada fizeti ki. A rossz egészségi állapotúak háromszor annyit költenek, mint a makkegészségesek, elsősorban a gyógyszerkiadások miatt. A nők, különösen a középkorúak, jóval többet áldoznak az egészségükre, mint a férfiak, ami összefügg a nőgyógyászati szakma piacosodásával. Igaz, hogy a lakosság legmódosabb ötöde másfélszer annyit fizet egészségéért, mint a legszegényebb 20 százalék, de ez a jövedelemmel arányosan nem nagy különbség. A Szonda Ipsos mérése alapján vényköteles gyógyszerre a legmagasabb társadalmi státuszúak januárban átlagosan fejenként 592 forintot költöttek, míg a teljes felnőtt lakosság 979 forintot. Egyúttal a legmagasabb státuszúak költik a legtöbbet (az átlag majdnem négyszeresét) magánorvosra, és ők a legnagyobb hálapénz-fizetők is.

30 százalékkal csökkent a hálapénz

„A hálapénzes borítékok - kivéve a kórházi betegek által adottakat – vékonyabbá váltak. Bár a közvélemény-kutatások alapján készített összegszerű becslésekben viszonylag nagy a statisztikai bizonytalanság, az inflációt is figyelembe véve az feltételezhető, hogy tavaly április óta közel 30 százalékkal csökkent a hálapénz mértéke” – írja a hvg.hu. A Szonda Ipsos kérdőíves felmérésében a felnőttek 8 százaléka vallotta be, hogy fizetett paraszolvenciát.

Medián jelezte: megváltoztak a hálapénzzel kapcsolatos lakossági attitűdök. 2006 novembere óta 6 százalékkal, 43 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint a hálapénz megszüntethető. (47 százalék viszont továbbra is úgy véli, hogy „a hálapénz igazságtalan, de el kell fogadni, mert nem lehet megszüntetni”.) Az összes paraszolvencia közel felét a fekvő betegek fizetik ki, a járó betegek mindössze 14 százaléka csúsztat orvosi köpenyzsebbe borítékot.

A várólisták hatására nem járnak többen magánorvosokhoz

Az orvosi kiadások közül 3 hónap alatt fogorvosra 3,7 milliárd forintot, vizitdíjra 1,8 milliárdot és magánorvosra 1,1 milliárdot szántunk, a kifizetett hálapénz összegét pedig 1,6 milliárdra becsli a Szonda Ipsos. A háziorvosi rendelőt novemberben, decemberben és januárban a megkérdezettek 53 százaléka, a szakorvosi járóbeteg-rendelőket 26 százaléka kereste fel, 4 százalékuk részesült fekvőbeteg-, 9 százalékuk pedig fogorvosi ellátásban.

A hosszabbodó várólisták, a szigorodó beutalási rend és a vizitdíj a Medián jelzése szerint nem növelte a magánorvosok iránti keresletet – legalábbis egyelőre. Körülbelül minden tizedik polgár jár több-kevesebb rendszerességgel magánorvoshoz. A nőgyógyászokon kívül a betegek elsősorban privát bőrgyógyászokhoz, urológusokhoz és pszichiáterekhez fordulnak. A leggyakrabban, az esetek felében a fogászati ellátásért térünk be privát rendelőbe. Bár kevés magyar jár csak privát szemészhez, az optikusnál sokan és sok pénzt hagynak, hiszen minden negyedik ember visel szemüveget vagy kontaktlencsét. A piaci szolgáltatások közül a legmeredekebben a gyógyfürdőre, wellnessre és masszázsra fordított összegek nőttek, amit vélhetően a béren kívüli munkáltatói juttatások emelkedése magyaráz.

Késlekedtek, pedig betegeskedtek

A HVG-Medián kutatás kitért arra is, hogy hányan és milyen okból nem, vagy csak késve fordultak orvoshoz, noha voltak panaszaik. A megkérdezettek 27 százaléka számolt be ilyen esetről. Túlnyomó többségük nem érezte súlyosnak a panaszát, s távolmaradását azzal indokolta, hogy bajai orvosi beavatkozás nélkül is elmúlnak. A felsorolt 13 lehetséges ok közül a „nem akartam hálapénzt fizetni”, illetve a „nem akartam gyógyszerre költeni” csak az ötödik, illetve hetedik helyen áll a sorban.

Bánky Bea