Versenyfutás az influenzavakcináért

Az amerikai kormány máris rendelt a francia Sanofi-Aventis-től 190 millió dollárért vakcinát. A készítmény tömeggyártását júniusban kezdik Pennsylvaniában. Szöulban egy hete jelentették be, hogy egy dél-koreai klinika már elő is állította az oltóanyagot. A versenybe a svájci Novartis és az amerikai Baxter is beszállt.
 
Távolról sem biztos, hogy a dél-koreai vagy valamelyik másik vakcina valóban hatékonynak bizonyul, hiszen például a megbetegedést utólag enyhítő, antivirális csodaszernek kikiáltott Tamiflu sem annyira hatásos szakértők szerint, mint ahogy azt gyártója, a svájci Hoffmann-La Roche világgá kürtöli.

Mielőtt az egyes államok sokmillió eurós kiadással terhelnék meg gazdaságukat abból a célból, hogy nagy mennyiségű Tamiflut halmozzanak fel, előbb megfelelő tanulmányokat kellene készíteni. Szükséges lenne ugyanis annak bizonyítása, hogy az influenza-ellenes gyógyszer hatékony a sertésinfluenzával szemben a humán orvoslásban – hangsúlyozza Bernd Mühlbauer, a brémai klinikai központ farmakológiai intézetének igazgatója.

Mint a kutató rámutat, a Tamiflu az A típusú H1N1-vírus elleni hatékonyságát mindeddig kizárólag laboratóriumi körülmények között támasztották alá. Ráadásul a gyógyszer hatásosságát a szokványos influenza esetében is gyakran túlértékelik. Hiszen az orvosság átlagosan csupán egy nappal rövidíti le a hagyományos vírus okozta megbetegedés időtartamát. A szakértő attól tart, hogy a Tamiflut messze eltúlozva vetik be a sertésinfluenza-járvány elleni harc jelszavával.

Mühlbauer példaként említ egy nagy-britanniai esetet, ahol egy egész iskolát Tamifluval kezeltek, csak azért, mert öt diák megfertőződött sertésinfluenzával. A kutató „szinte már felelőtlenségnek” minősíti az eljárást, tekintettel a vírus ellenállóképessége kialakulásának veszélyére, valamint a készítmény mellékhatásaira.

A brémai farmakológus azt is túlzásnak tartja, hogy – amint azt a német pandémia-terv előirányozza – a lakosság húsz százaléka számára halmozzanak fel vírusellenes készítményt. Szerinte elegendő lenne akkora tartalék, amellyel adott esetben elláthatják a veszélyeztetett betegeket, a kórházi alkalmazottakat, a rendőrséget-tűzoltóságot és a hasonló munkakörben dolgozókat. Egy világjárvány esetén Mühlbauer szerint arra is gondot kellene fordítani, hogy valóban csak a felsorolt csoportok juthassanak hozzá a Tamifluhoz.

Mint látjuk, egyes esetekben felmerül a gyanú, hogy a gyógyszercégek bizonyos fokig megpróbálják befolyásolni a közvéleményt. Akadnak azonban arra is példák, amikor a medicinagyártók a manipuláció érdekében egyenesen hazudnak.

Első pillantásra az Australasian Journal of Bone and Joint Medicine (A csont és a csukló gyógyításának ausztráliai és ázsiai folyóirata) tekintélyes szaklapnak tűnik. Az első oldalon felsorolják a szerkesztőbizottság 14 tagját, sokuk neve mellett ott virít a professzori cím. Beljebb a világ számos pontján dolgozó kutatók tanulmányai olvashatók, mutatós táblázatok és diagramok társaságában, forrásmegjelölésekkel. Az impresszumban találjuk az előfizetési díjat (250 ausztrál dollár hat lapszámért), és a világ egyik legtekintélyesebb tudományos szakkiadójának, az Elseviernek a nevét, valamint logóját. Mint legutóbb kiderült: az egész egy csalás. Michael Hansen Elsevier-menedzser a Scientist című, valóban patinás lapnak kénytelen volt bevallani, hogy 2003 óta a cég egészen pontosan hat olyan Ausztráliában terjesztett, orvosi szakfolyóiratnak látszó nyomdaterméket adott ki, amely semmilyen tényleges tudományos eredményt nem közölt. Azt, hogy pontosan ki adott megbízást a csalásra, egy kivételével csak találgatni lehet. A kivétel a világ egyik legnagyobb gyógyszergyártójának leányvállalata, a Merck, Sharp & Dohme Australia (MSDA). Ez a cég azért hazudott, hogy áltanulmányokkal támassza alá Vioxx fantázianevű – egyébként igen népszerű – készítményének veszélytelenségét, miután 2004-ben számos valódi tanulmány jelent meg a fájdalomcsillapító infarktusveszélyt növelő mellékhatásáról.

Semjén Adrián, Népszava Online