Velkey György ápolói béremelésről és rezsiszámlákról
Az elmaradt béremelés a rendszer hatékonyságára és moráljára is nagyon rossz hatással van, mondta a Portfolionak Velkey György, az Magyar Kórházszövetség elnöke.
Az ápolók hónapról-hónapra élnek, hiszen a béremelésük csúszik, de eközben a magas infláció őket is sújtja. A Portfolionak adott interjújában úgy vélekedett, hogy ezek miatt sürgős lépés az ápolói életpálya rendezése.
„Sokan számítottak arra, hogy januártól az ápolók számára is elindul a bérrendezés folyamata, ez elmaradt, ami rossz hangulatot keltett, hiszen ne feledjük: az ápolókat is sújtja a magas infláció, az élelmiszerár-robbanás, az energiaszámlák megemelkedése. Ezen kiadásnövekedések és a bérek változatlansága mellett az ápolók hónapról-hónapra nagyon nehezen élnek. Az évek óta bekövült bérekből nem tudják kiegyensúlyozottan fenntartani az életüket.”Mint mondta, a kórházi vezetők érzékelik a kiábrándult hangulatot. Most úgy tűnik, hogy az élet nehezebbé vált a magánegészségügyi szolgáltatók számára is. A keresleti oldal beszűkülni látszik, hiszen a magánellátást preferáló pácienseknek is nőttek az egyéb kiadásai. Így azt észleljük, hogy már a magánintézmények sem tudnak sokkal többet fizetni a szakápolóknak – fogalmazott.
„Ráadásul a korábbi időszakról áthúzódó Covid ellátási tételekről se feledkezzünk meg, és tavaly februártól megjelentek a költségvetésben a menekültellátási kiadások, amelyeket a kórházak első körben a saját forrásaikból fedeztek, és később külön elszámolás alapján jutottak kompenzációhoz.”
Velkey György elmondta azt is, hogy felmérést végeztek a tagintézményeik körében, hogy milyen mértékben, mennyivel emelkedtek az energiaköltségeik. A kórházak válaszaiból kiderült 2021-hez képest 2023-ra 68,4 milliárd forintnyi többletforrásigényt, 4,8-szeres költségemelkedést mértek, amelynek jelentős része a 2022-ről 2023-ra forduló évben jelentkezett, 58 milliárd forintnyi plusz költség formájában. A gáz tekintetében 52-70 milliárd forint körüli extra költség állt fenn 2023-ban a 2021-es energiakiadásokhoz képest, ez esetben 5,2-7,1-szeres szorzókról és ebben a távhőárak emelkedése nincs benne.
Emlékeztetett, február elsejétől visszaállt a teljesítményfinanszírozás, ami végső soron pozitív végkicsengésű és motiváló helyzet, viszont a két hónapos fizetési csúszás miatt ezek a források csak áprilisban érkeznek meg az intézményekhez. A teljesítményfinanszírozástól egyébként nem várhatjuk el, hogy a kórházak adóssága csökkenni fog, legfeljebb azt, hogy igazságosabb lesz a forráselosztás – tette hozzá. Sok intézmény ugyanis egész egyszerűen nem tudja elérni a korábbi, pandémia előtti betegellátó teljesítményét.
