Várólisták: zéró összegű játszma?
A Kettős mérce cikksorozatának célja az egészségügy válságtünetei szerkezetének, okainak feltárása. Elsőként a várólistákat veszik górcső alá.
A nyár vége felé röppentek fel a hírek, hogy a várólisták újra növekedni fognak. Azóta más problémák kerültek előtérbe az egészségüggyel kapcsolatban (pl. betegbiztonság, béremelés, kancellária-rendszer stb.) De bármelyik kérdést vizsgáljuk alaposabban, arra jutunk, hogy csak egy összetett betegség tünetei, a gyógyuláshoz pedig nem elegendő a rendszer toldozgatása-foldozgatása, írja a blog, mely szerint az utóbbi időszakban valóban a várólisták hosszának csökkenéséről beszélhetünk, bár sok területen, elsősorban az ortopédia, diagnosztika területén még mindig nagyon hosszúak, az OECD-mezőny utolsó harmadába rangsorolandóak a várakozási idők; illetve nagyok a területi különbségek is - a betegek változatlanul elégedetlenek, joggal. Emellett a Szinapszis Kft. felmérése szerint a 14 napos szabály betartása a válaszadók közlése alapján az esetek 13%-ban nem valósult meg.
A járóbeteg-ellátás betegfogadási listáit nézve a legrosszabb a helyzet a szemészeti, ortopédiai és reumatológiai rendeléseken, ahol csaknem három hét a várakozás, a kardiológiai szakrendeléseken pedig több mint 40 nap. Az Első Magyar Egészségügyi Marketing Kft. megbízásából készült felmérés szerint a várólistás betegek megítélése szerint az 1 hónap feletti várakozási idő diagnosztikai ellátások esetében már elfogadhatatlanul hosszú. Az elégedetlenség akkora, hogy egy éve még népszavazási kérdésként is felmerült a várólisták lerövidítésének kérdése, ezt a kezdeményezést az NVB elkaszálta.
Az egészségügyi kormányzat augusztusban döntést hozott az egészségügyi dolgozók béremeléséről. A béremelés fedezetét a döntéshozó úgy biztosítja, hogy a finanszírozási díjtételekbe (HBCS, német pont) beépíti a béremelés költségeit, Maga a mostani módosítás első ránézésre alapvetően nagyon pozitív: növekedik az egységnyi finanszírozás, és a növekmény a béremelés, amit a dolgozók kapnak. Igen ám, csakhogy a béremeléssel párhuzamosan döntés született arról is, hogy az intézmények TVK-ját csökkenteni kell, átlagosan 8,33 %-kal, tehát új forrás nem kerül a rendszerbe. Ha pedig a teljesítmény, azaz a szolgáltatás volumene csökken, a jelenlegi szabályok következtében fennáll a veszély, hogy bizonyos helyeken a betegfogadási listák növekedni fognak.
Interjúnk a témában Ficzere Andreával
