Vannak műtétek, amelyekre két évet kell várni
Egyes műtétekre csaknem két évet kell várni, a biztosító szerint 30 ezer beteg van a várólistákon, derül ki az Átlátszó összeállításából.
Több mint 30 ezer beteg neve sorakozik a műtéti várólistákon: hiába költ a kormány évente több milliárd forintot a várakozás csökkentésére, a betegek száma a koronavírus-járvány óta nem állt vissza a pandémia előtti állapotra – írja az Átlátszó.
A helyzeten az sem segített, hogy a hőség miatt júliusban több kórházon is kifogott a kánikula: a rossz klímák miatt használhatatlanná váltak a műtők, egyes helyeken majdnem 40 fokot mértek, ezért kezeléseket kellett elhalasztani vagy átszervezni, és operációk is elmaradtak.
Az egészségügyi intézmények által vezetett várólistáknak két típusát különíthetjük el. A kötelező várólisták vezetését a törvény valamennyi szolgáltató számára előírja. A kapacitáshiány miatt vezetendő várólisták ezzel szemben nem kötelező érvényűek, csak azokban az intézményekben kell vezetni, ahol a várakozási idő az adott pillanatban meghaladja a 60 napot.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) friss, 2024. augusztus 9-i adatai szerint jelenleg összesen 30 416-an várnak valamilyen műtéti beavatkozásra, ebből 27 ezren a kötelezően vezetett várólistákon voltak.
A betegek közel fele térdprotézisműtétre vár, őket követik a csípőprotézis-műtétre várakozók. Erre a két műtétre összesen a betegek 60 százaléka vár.
A lap szerint ugyanakkor nem csak a várakozók száma releváns, ha a kórházi várólistákról van szó. Az is árulkodó, hogyan alakul az átlagos várakozási idő, azaz mennyi idővel érdemes kalkulálnia a betegeknek, hogy sorra kerülhessenek.
2022 februárjától a várható várakozási időre vonatkozó adatok (minimum, illetve maximum, valamint átlagos tervezett várakozási idő) lekerültek a NEAK honlapjáról. Jelenleg csak az látható, hogy az elmúlt fél évben mennyi volt a medián és az átlagos várakozási idő.
A most elérhető adatok alapján elmondható, hogy műtétfajtától függően jelentős különbségek vannak azt illetően, mikor kerül sorra egy beteg. A leghosszabb idővel a térdprotézisműtétnél kell számolni, az elmúlt fél évben az átlagos tényleges várakozási idő a NEAK adatai szerint 324 nap volt, azaz majdnem egy teljes év.
Több mint félév várakozással kell számolnia azoknak is, akik jelentős kiterjesztett gerincműtétre vagy szaruhártyaműtétekre várakoznak.
Tavaly áprilisban a féléves átlag alapján a lista tetején a térdprotézisműtét volt 230 nappal, mögötte a jelentős kiterjesztett gerincműtét állt 223 nappal, majd a csípőprotézis-műtétek következtek 130 nappal. Vagyis azóta a térdprotézis-operációra 94 nappal, kiterjesztett gerincműtétre 55 nappal többet kell várni, mint tavaly. A csípőprotézis-műtét most ugyan „csak” a lista ötödik helyén áll 159 napos várakozási idővel, de ez is 29 napos növekedést jelent 2023-hoz képest.
Nemcsak a műtét típusától függ a várakozási idő, még egy konkrét beavatkozásnál is óriási eltérések lehetnek attól függően, hogy az ország mely pontján kerültünk fel a várólistára. A különbség nemcsak hónapokban mérhető: van, ahol akár több mint egy év is lehet az eltérés a várakozási időben.
Térdprotézisműtétnél két vidéki kórházban, Kiskunhalason és Kaposváron is 600 nap feletti volt az elmúlt 6 hónapban az átlagos várakozási idő. Ez azt jelenti, hogy jellemzően több mint másfél év alatt kerültek sorra a betegek. Ezzel szemben ugyanezt a műtétet a fővárosban, az Uzsoki utcai kórházban általában 154 napos várakozási idő után végezték el.
Ráadásul a helyzetet bonyolítja, hogy a betegek egy része hónapokig várakozhat titkos nyilvántartásokban, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. Sokan ráadásul nem is tudnak arról, hogy nem a hivatalos listán várakoznak. A nem hivatalos listákról több, az ország különböző pontjain élő beteg számolt be az Átlátszónak, és egy egészségügyi területen dolgozó szakember is megerősítette a létezésüket.
A hosszú várakozás csak a probléma egyik oldala. „A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell” – így fogalmaz a vonatkozó törvény. Az Átlátszóhoz beérkezett személyes tapasztalatok alapján viszont az esetek túlnyomó részében ez nem teljesült. Mint írják, a kérdőívüket kitöltők sokszor nem tudták megmondani, hogy mennyi ideig várakoznak, és sok esetben arról sem tájékoztatta őket a kórház, hogy milyen egészségügyi következményei lehetnek a várakozásnak.
Az Átlátszó szerint előfordult olyan is, hogy egy beteget szó nélkül töröltek a várólistáról, így több hónapnyi sorban állása veszett kárba.
