Új szemüveget tett fel a Fidesz
A 2010-es választási győzelem éjszakáján új szemüveget tett fel a Fidesz, mert amióta maga irányítja, szinte mindent másképp lát az egészségügyben, mint az azt megelőző nyolc évben – írja a Népszabadság.
2008. NOVEMBER. Pesti Imre fideszes képviselő szerint „ez a költségvetés emberáldozatokat, emberéleteket fog követelni, ezért is mondjuk, hogy nem a jövő, nem az élet költségvetése, hanem a halálé”. A képviselő szerint rendkívül súlyos, katasztrofális, már-már brutális megszorítás érinti az egészségügyet 2009-ben, hiszen a következő évi költségvetés 100-130 milliárd forintot von ki az ágazatból. Egy évvel később, 2009 őszén Pesti Imre már arról beszélt, hogy a következő évi költségvetés az egészségügy kivégzését segíti, s már aktív eutanázia zajlik az ágazatban. A politikus közlése szerint 2006 és 2009 között közel 250 milliárd forintot vontak ki az ágazatból. – A kormányzat „trükköket vet be, csal és hazudik”, mert korábban azt ígérték, hogy finanszírozni fogják a kieső járulékokat, de ezt az ígéretet 2010-ben nem akarják betartani – mondta.
A Fidesz-kormány az elmúlt két év alatt maga is csak elvett az egészségügyre fordítható forrásokból. Csak a Széll Kálmán Terv egyes, illetve kettes változatával további 190 milliárd forinttal apasztotta a gyógyszertámogatást. Az elvonás szakértők szerint bedöntheti a gyógyszerellátást. Mind gyakoribb a hiány, és előfordul az is, hogy daganatos betegek terápiáját kell félbeszakítani, mert nem tudják beszerezni a gyógyszerüket. A kassza csonkítása rossz hatással van a patikákra is. Bár a kormány első lépései közt gesztust tett a gyógyszerészeknek azzal, hogy felszámolta a patikaliberalizációt, ám azt a kormányzati célt, hogy tisztes megélhetéshez juttassa a gyógyszerészeket, nem sikerült megvalósítania. Az elvonások nyomán több tucat felszámolási eljárás indult, a falusi emberek sorra vesztik el patikáikat.
A Progresszív Intézet tanulmánya szerint az egészségbiztosítási alap 2010-es 1445,5 milliárdos kiadása 2011-re 1459 milliárd forintra, azaz egyszázaléknyit növekedett, miközben az inflációs hatás 3,9 százalék volt. Pedig Pesti Imre még 2009 decemberében a Népszabadságnak nyilatkozva azt mondta: ha kormányra kerülnek, akkor 200 milliárd forinttal több jut majd a kórházaknak és a szakellátóknak. Réthelyi Miklós ezt 2011 augusztusában pontosította: az ágazat csak a tervezett reformokkal felszabaduló forrásokra számíthat. A 2012-es költségvetés számaiból az derül ki, hogy nincs pénz a bérek rendezésére, de még az ágazatot terhelő adó- és járuléknövekedés ellensúlyozására sem. Az utóbbihoz a legóvatosabb szakértői becslések szerint is legalább 70 milliárd forintra volna szükség. Jövőre ugyan látszólag mintegy 340 milliárddal több van a közfinanszírozott ellátásokra költhető kasszában, mint egy évvel azelőtt, ezt azonban a rokkantellátásokra kell kifizetni.
2010. FEBRUÁR. Orbán Viktor a TV2-nek azt mondja, növelni kell az ápolók számát, csakúgy, mint a bérüket, amelynek versenyképesnek kell lennie a külföldi fizetésekkel.
Nos, az átlagbér az egészségügyben a 2010-es 122 ezer forintról 2011-re 118 ezer forintra csökkent. Talán ezért is emelték hőssé az események a kormányzat félidejére Szócska Miklós államtitkárt, mert minimális mozgástere ellenére szerzett – legalábbis papíron – 30 milliárd forintot béremelésre, s ennyit Medgyessy Péter miniszterelnöksége óta senki nem kínált az egészségügyieknek. A béremelés fedezetét viszont az idén államosított kórházak racionálisabb gazdálkodásának kellene kitermelnie, márpedig egyelőre azt senki sem tudja, hogy hoz-e az új rendszer pénzt az idén vagy bármikor is. Az egészségügyben a bérek még nem versenyképesek a külföldi fizetésekkel, és az orvosok elvándorlásának üteme sem csökkent. Havonta 100 orvos hagyja el Magyarországot.
