Új Polgári Törvénykönyv és egészségügy 3.

Jognyilatkozatok tétele

Az olvasni nem tudó, továbbá az olyan személy esetében, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének további feltétele, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta – Ez az Eütv. által előírt írásbeli jognyilatkozatokra is érvényes lesz. [új Ptk 6:7. §]

A jognyilatkozatok hatályára, illetve érvénytelenségére a szerződésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. [új Ptk. 6:9. §] Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni. [új Ptk. 6:18. § (2)] Ez a kiegészítő elv segítség lehet például a magát a gyermek törvényes képviselőjének mondó személy esetében, ha az adott helyzetben nem lehet egyéb módon igazolni ezt a minőségét (hiszen pl. már a névazonosság sem feltétlenül utal rokoni kapcsolatra).

Megbízás nélküli ügyvitel

Megbízás nélküli ügyvitelről változatlanul akkor beszélünk, ha valaki egy ügyben más helyett anélkül jár el, hogy erre megkérték volna vagy arra jogosult lenne. Ha az ilyen személy eljárása utóbb nem bizonyul helyénvalónak: mindazon kárért felelős, mely beavatkozása nélkül nem következett volna be. Ilyen szituáció az egészségügyi ellátásban is előállhat, ha pl. a beteg nem megfelelő formában egyezik bele valamely beavatkozásba (bár ezt a bírói gyakorlat egyelőre még nem alkalmazza). A változás lényege, hogy eddig a jogszabály azt mondta: felelős mindazért a kárért, mely a beavatkozás nélkül nem következhetett volna be, most pedig mindazért felel ami nem következett volna be – a megfogalmazás különbségének jelentősége van pl. a beavatkozás kockázatának bekövetkezéséért fennálló kárfelelősség miatt.

Szerződéses kapcsolatok

Bármilyen típusú szerződésnél, ha az egyik szerződő fél a szerződéskötés során a tájékoztatási-együttműködési kötelezettségét megsérti: a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel; míg ha e kötelezettségek megsértése miatt nem jön létre a szerződés: a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint kell helytállnia (lásd később). A szerződéskötés során ezen együttműködési és tájékoztatási kötelezettség körében nem lehet tájékoztatási kötelezettség-sértésre hivatkozni olyan tényekkel, adatokkal kapcsolatban, melyeket a szerződő fél ismert vagy más forrásból ismernie kellett. [új Ptk. 6:62.§] Az Eütv. alapján nyújtott egészségügyi szolgáltatások is egyfajta szerződéses jogviszonyok egészségügyi szolgáltató és a beteg között. Az Eütv. speciális tájékoztatási kötelezettséget ró az ellátókra a beteg irányában: ezek megszegésével a szerződés (szolgáltatás) teljesítése (vagy éppen annak elmaradása) során keletkezett károkért fennálló felelősség megítélésénél is fontosak ezek a szabályok.

A fogyasztói szerződésben többek között tisztességtelen (azaz semmis) az a feltétel, melyben a vállalkozás kizárja vagy korlátozza az általa igénybe vett közreműködőért való felelősséget. [új Ptk. 6:104.§] Az egészségügyi szolgáltató által igénybe vett közreműködő egészségügyi ellátóért főszabályként az előbbi felel: ha ezt megpróbálná is kizárni a beteggel kötött szerződésben, az a kikötés érvénytelen lesz.

Fogyasztó – akivel definíció szerint ún. fogyasztói szerződést lehet kötni - csak szakmai-üzleti tevékenysége körén kívül szerződő természetes személy lehet. [új Ptk. 8:1. §] Ez azért fontos, mert eddig a Ptk. szerint cég is lehetett fogyasztó, ha nem üzleti-szakmai körében szerződött (így pl. egy egészségügyi szolgáltató, aki vásárolt egy fénymásológépet). A fogyasztói szerződésekre ugyanis általában kedvezőbb, a vásárlónak többletjogokat biztosító szabályok vonatkoznak. (Számos esetben egyébként nem csak a fogyasztói, hanem a vállalkozások között kötött szerződésekben is semmisnek számítanak egyes a jóhiszeműséget-tisztességet sértő kikötések, melyek az új Ptk. egyes előírásaival ellentétesek..)

A szerződő felek általában jogosultak más személyt, ún. közreműködőt igénybe venni, akiért felelősek – ha azonban az egyik fél személyes szolgáltatásnyújtásra köteles (ti. tőle magától kérik a szolgáltatás nyújtását, elvégzését) közreműködőt csak akkor vehet igénybe ha a partnerének károsodástól való megóvása miatt ez szükséges. [új Ptk. 6:129., 6:148. §§]

Pénztartozás teljesítése (kifizetése) főszabályként a számla, fizetési felszólítás illetve a szerződés szerinti munka elvégzését követő maximum 30 napon belül esedékes. A szerződés alapján fizetett díjnak magában kell foglalnia a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket is. [új Ptk. 6:130-6:133. §§] A késedelemre (pl. késedelmes fizetésre) vonatkozó kamatszámítási szabályoknál általában a tárgyfélév első napján érvényes jegybanki alapkamat lesz az irányadó.

A szerződésszegés következményei

Ha az a szerződő fél (jogosult) aki számára a szerződés szerinti szolgáltatást teljesíteni kell a másik fél (kötelezett) szerződésszegése miatt eláll a szerződéstől vagy felmondja azt: egy másik, ún. fedezeti szerződést köthet, mely a megszegett szerződés szerinti cél megvalósítására alkalmas. A két szerződés szerinti fizetendő ellenérték különbségét, valamint e fedezeti szerződés megkötéséből adódó költségek megtérítését a szerződésszegő partnertől követelni lehet. [új Ptk. 6:141. §] Ez értelmezhető akár az egészségügyben is: a hibásan teljesített egészségügyi szolgáltatási szerződés miatt a beteg egy másik (magán) szolgáltatóhoz megy (ott köt ilyen értelemben fedezeti szerződést), s az ott szintén (újra) elvégeztetett szolgáltatás során felmerülő többlet díjat, és többlet költségeit az első egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti – természetesen egyéb kártérítési igényein felül teheti ezt.

A szerződés megszegésével okozott kárért való felelősség alól akkor mentesülhet a szerződésszegő fél, ha  bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívüli, s a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható hogy e körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. [új Ptk. 6:142. §] A szerződésszegésből eredő kártérítési felelősség újradefiniálásának hatásait jelenleg még nehéz felmérni (mégegyszer: az egészségügyi szolgáltató és a beteg között is szerződéses kapcsolat áll fenn). Az eddig az „úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható” kimentés bizonyításához képest most az „ellenőrzési körön kívüli” szerződésszegési ok bizonyítása szükséges. Ez értelmezhető szigorúbbként az eddigi szabályoknál (ha a károkozás elkerüléséhez az általában elvárhatóságot szűkebb tartományként fogjuk fel, mint az ellenőrzési kört – mely nem feltétlenül azonos az „üzemkörrel” vagy „működési körrel” sem), de érvelhetünk ellenkezőleg is: nem az általában elvárhatót kell megtenni a felróható szerződésszegés elkerülésére, hanem csak azt ami az ellenőrzési körünkbe esik (vagyis amire ráhatásunk van). Az előreláthatósági klauzula is mintha szűkítené, oldaná a felelősséget, hiszen számos közvetett kár (lásd később) így figyelmen kívül maradhat – bár ehhez annak bizonyítása is kell, hogy ezen előre nem látható körülmények elkerülése vagy a kár elhárítása ne is legyen elvárható.

A szolgáltatás tárgyán kívül keletkezett vagyoni károkat is csak olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a károsult fél bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye, a szerződéskötés időpontjában előre látható volt. [új Ptk. 6:143. §] A szolgáltatás tárgya pl. az egészségügyi szolgáltató-beteg között kötött egészségügyi ellátási szerződéseknél a „beteg egészségeként” értelmezhető. Ez a szabály igazi „tehermentesítő” áttörést jelenthet a károkozó szerződésszegő feleknek, így pl. a „műhibát” vétő egészségügyi szolgáltatónak is. Azt ugyanis majd a károsult betegnek kell bizonyítania, hogy az utóbb hibásnak bizonyult egészségügyi szolgáltatás miatt már a szerződéskötéskor (tkp. az ellátás kezdetén) előre látható volt, hogy a beteg pl. mozgáskorlátozottá válik és emiatt nagy költségen át kell alakítania majd a lakását, speciális autót kell vennie, illetve emiatt vállalkozásában veszteségeket fog elszenvedni a munkából való kiesése miatt, stb. – amellett persze, hogy sérelemdíjra jogosult az egészségében ért hátrány miatt.

Többek által közösen okozott kár esetén a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség szabályai alkalmazandók, aholis felelősségük a károsulttal szemben főszabályként egyetemleges. [új Ptk. 6:144. §] A súlyosan gondatlan, továbbá a bűncselekménnyel okozott károkért való felelősség kizárásáról illetve korlátozásáról szóló eddigi tilalom egyébként nem jelenik meg az új Ptk-ban, továbbá az a szabály sem, mely szerint a szerződésszegésért való felelősséget csak akkor lehet kizárni vagy korlátozni, ha az ebből eredő, a másik felet ért hátrányt az ellenszolgáltatás (pl. szerződés szerint járó díj) megfelelő csökkentése vagy egyéb előny nyújtása kiegyenlíti. Az életben-egészségben okozott károkért való felelősség természetesen továbbra sem korlátozható.

Lehetőségek hibás teljesítés esetén

Ha a szerződés szerinti dolog (esetleg szolgáltatás) karbantartásának szükségességéről a tájékoztatás megtörtént (vagy annak egyébként is ismertnek kellett lennie), de annak nem tett eleget a vásárló/szolgáltatást igénybe vevő: az ebből adódó szavatossági igények arányos költségét neki kell viselnie. [új Ptk.6:166. §] Ha szavatossági jogként a hibás dolog kicserélését kérik, és a szavatossági határidő jelentős része már letelt, akkor kérheti az eladó, hogy a kicserélt (pl. új) és a hibás (használt) dolog közötti értékkülönbözetet térítse meg a vevő, ha az értékkülönbség számottevő. Ez a szabály nem alkalmazható fogyasztói szerződéseknél, és egyéb esetben is csak akkor, ha a szavatossági határidő többnyire hosszabb ideig nem „ketyegett” (pl. hosszabb idejű javítás miatt nem lehetett rendeltetésszerűen használni a dolgot). [új Ptk.6:167. §] A szavatossági jogok elévülése főszabályként 1 év, fogyasztói szerződésben 2 év, míg ingatlanra vonatkozó szavatossági jogok 5 év alatt évülnek el. Ettől eltérően új fogalom lesz az ún. termékszavatosság: kizárólag fogyasztói szerződésben értékesített ingóságra vonatkozó díjmentes kijavításra, vagy e lehetőség hiányában kicserélésre a forgalomba-hozataltól számított 2 éves jogvesztő határidőn belül lesz lehetőség, s ez a lehetőség ezen időn belül a (már használt) termék bármely későbbi tulajdonosát is megilleti. E speciális termékszavatossági kötelezettség alól csak konkrétan felsorolt – egyébként a termékfelelősség köréből ismert – okok bizonyítása esetén mentesülhet a gyártó/forgalmazó. [új Ptk. 6:168-6:170. §§] De ez az új termékszavatosság (ti. a termék maga hibás és használhatatlan) és a termékfelelősség (ahol a termék más dologban vagy személyben okozott kárt) nem azonos!

A hibásan teljesített szerződés miatt a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését akkor lehet csak kérni, ha kijavításra vagy kicserélésre nincs mód: e kártérítési igény a szavatossági igényekre érvényes határidőben évül el. [új Ptk. 6:164. §] A fogyasztói szerződésekre vonatkozó, az általánosnál kedvezőbb szavatossági (és jótállási) jogok minden szolgáltatási szerződésre is kiterjednek: így elvben az egészségügyi szolgáltató és a betege közötti szerződésekre is.