Új Polgári Törvénykönyv és egészségügy 2.

A jogi személyek (pl. cégek, egyesületek) általános szabályozása megerősíti, hogy ha a jogi személy (pl. Kft., egyesület) korlátolt felelősségével visszaéltek a tagjai: tartozásaiért a tagok (alapítók) korlátlanul felelnek – ilyen úgynevezett felelősségáttörő szabályozást már régóta tartalmaz a cégtörvény is. Lehetséges lesz „távszavazás” útján is dönteni bizonyos kérdésekben a legfőbb szerv (pl. taggyűlés, tagok gyűlése, közgyűlés, stb. – továbbiakban együtt: taggyűlés) összehívása helyett. A jogi személy első vezető tisztségviselőjét kell csak a létesítő okiratban (pl. társasági szerződés, egyesületi alapszabály) megjelölni. [új Ptk. 3:21. §] Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyában eljárva kívülálló személynek (pl. egy szerződő partnernek) kárt okoz: a károsulttal szemben ő és az általa képviselt jogi személy egyetemlegesen felelnek (azaz bármelyiküktől a teljes kár megtérítését lehet követelni, s a károkozók utóbb elszámolnak egymás között). [új Ptk. 6:541. §]

Egyesületek

A jogi személynek minősülő egyesületekre vonatkozó szabályozás is nagy mértékben módosul, s a jelenlegi egyesületek alapszabályait is ezekhez kell igazítani. Az új jogszabályok szerint például  az elnökségnek három tagból kell állnia, A vezető tisztségviselői megbízatás főszabályként 2 évre szól, de 5 évnél hosszabb nem lehet, és a vezető tisztségviselők legfeljebb harmada lehet a tagságon kívüli személy. Ha a tagság több mint 100 fő, vagy a tagok több mint fele nem természetes személy (hanem pl. cég) kötelező létrehozni felügyelőbizottságot. Az egyesület megszűnésének okait is felsorolják. Szigorodik az egyesület vezető tisztségviselőinek felelőssége is: az egyesület megszűnését megelőző 2 évben vezető tisztségviselő személyek felelnek a megszűnést követő 2 évig mindazon tartozásokért melyekre az egyesület vagyona nem nyújt fedezetet – ideértve a tagdíjakat nem fizető tagok miatti fedezethiányt is! [új Ptk. 3:71-3:87. §§]

Cégek

A gazdasági társaságokra (cégekre) vonatkozó szabályozást is immár az új Ptk. tartalmazza. Megszűnik a jogi személyiséggel rendelkező (Kft., Rt.), és jogi személyiséggel nem rendelkező [közkereseti társaság (továbbiakban: Kkt.), Bt.] cégek közötti különbségtétel (aminek tulajdonképpen eddig sem volt érdemi oka): minden cég jogi személy lesz.

A cég telephelyének és fióktelephelyének feltüntetése csak lehetőség lesz a létesítő okiratban (pl. a társasági szerződésben). A létesítő okirat módosítására vonatkozó szabályok is módosulnak részben – az egyes kérdésekben a tagok különböző szavazati arányaival lehet joghatályosan dönteni, s a szabályozás néhol különbséget tesz a szavazáskor jelenlévő, illetve az összes tagra vonatkoztatott szavazati arány között is.

Lehetőség van arra is a cég tagjainak az ún. kisebbségvédelmi (ti. a többségi érdekkel vagy döntéssel szemben álló tagokat védő) szabályok részeként, hogy a szavazati jogok min. 5 %-val rendelkező tagok saját maguk lépjenek fel a cég képviseletében annak javára olyan (kártérítési) igénnyel, mely a vezető tisztségviselővel, felügyelőbizottsági taggal, a könyvvizsgálóval, vagy akár egy másik taggal szemben lenne érvényesíthető, de ezt a legfőbb szerv (továbbiakban: taggyűlés) elvetette vagy nem is döntött róla.

(Ugyanis nem kizárt, hogy például egy egészségügyi Kft. orvos tagja által okozott műhiba esetén a cég által a betegnek kifizetett kárt a cég utóbb – a társasági szerződés szerint – saját tagján követelje vissza.)

Egy tag kizárásáról a taggyűlés keresete alapján immár a bíróság dönt majd. A tag szavazati jogának mértéke főszabályként a tag vagyoni hozzájárulásához igazodik (kivétel pl. Kkt., Bt. esetében). Amennyiben egy cég alapító okirata lehetőség ad rá, a taggyűlésen elektronikus úton is lehet szavazni, illetve bizonyos döntések is közölhetők ily módon a tagokkal.

A vezető tisztségviselői megbízatás maximum 5 évre szólhat, a vezetővel szemben fennálló összeférhetetlenségi szabályok azonban részben módosulnak (például: egy másik, ugyanolyan főtevékenységű cégben szerzett részesedésre, a vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagságra; illetve az általa vagy hozzátartozója által kötött, egyúttal a cég főtevékenységébe tartozó ügyletekre vonatkozóan).

Az új törvénykönyv szerint a jövőben cég például szövetkezetté is átalakulhat illetve szövetkezettel is egyesülhet. Részben változnak a Közkereseti Táraságokra (Kkt.) vonatkozó szabályok is: a Kkt. átalakulhat Betéti Társasággá (Bt.) és viszont. Ebben az esetben a cégek egyszerű társasági szerződés-módosítással alakulhatnak majd át, az egyébként rájuk vonatkozó általános szabályok alkalmazása nélkül. Fontos változás, hogy a Bt. kültagja a jövőben viszont nem lehet majd a cég vezető tisztségviselője! A betéti társaságok egy része kiemelt figyelmet szentelt annak, hogy a korlátlan magánemberi felelősséggel rendelkező beltag kellőképpen vagyontalan legyen, mindenki más – így akár a cégjegyzésre jogosult ügyvezető is – kültag legyen. Aki így alakította eddig a cég tulajdonosi szerkezetét annak el kell gondolkodnia azon, hogy visszalép-e beltaggá, vagy „elviseli”, hogy kültagként nincs céges ügyekben aláírási joga.

Egy év múlva ismét életbe lép a korábbi szabály, miszerint korlátolt felelősségű társaságot ismét csak minimum 3 millió forinttal lehet majd alapítani.

Egy családjogi szabályoknál elhelyezett rendelkezés cégjogi vonatkozása miatt ide kívánkozik: Ha a házastárs szövetkezet vagy gazdasági társaság (cég, vagy akár egyéni cég) tagja vagy részvényese, tagsági vagy részvényesi jogait önállóan, házastársa hozzájárulása nélkül gyakorolhatja abban az esetben is, ha vagyoni hozzájárulását a házastársi közös vagyonból biztosították. A szövetkezet, gazdasági társaság, egyéni cég működésének eredményességéről azonban házastársát rendszeresen tájékoztatnia kell. Ebben a körben a házastársa érdekeit figyelembe kell vennie, s e kötelezettség elmulasztásából adódó károkért felel. Ugyanakkor a házastársi közös vagyonból nem bocsáthat vagyontárgyat a cég rendelkezésére a másik házastárs kifejezett hozzájárulása nélkül. [új Ptk. 4:43., 4:48. §§]

A házassági életközösség változatlan fennállása mellett a házassági vagyonközösséget a bíróság kérelem alapján megszüntetheti, ha például az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató házastárssal szemben végrehajtási eljárás indult. Abban az esetben is van erre lehetőség, ha azzal szövetkezettel/gazdasági társasággal/egyéni céggel szemben indítanak végrehajtási vagy felszámolási eljárást, amelynek korlátlanul felelős tagja (például BT. beltagja) a kérelmet benyújtó személy házastársa. A korlátlan vagyoni felelősség miatt ugyanis ezek az eljárások veszélyeztethetik a házastársi közös vagyonból őt megillető részesedést. ha ezt nem kéri, akkor főszabályként a tartozás megfizetésének esedékessé válásának időpontjában a közös vagyonból rá eső hányad erejéig a „vétlen” fél is felel. [új Ptk. 4:49, 4:54. §§].

Családjogi szabályok változásai

Változatlan szabály, hogy a gyermek törvényes képviseletét a szülői felügyeleti jogon belül a két szülő együttesen látja el – főszabályként akkor is, ha külön élnek. sürgős esetben azonban kivételesen az egyik szülő is dönthet a másik szülő azonnali értesítése mellett – ez egészségügyi ellátásnál fontos lehet. Ám gyakorlati szempontból ez a rendelkezés súlytalan, hiszen főszabályként a kiskorú nem invazív ellátásához nem kell a törvényes képviselő beleegyezése, invazív ellátásnál pedig csak beleegyezhet abba (abszolút indikációnál); ha azonban a törvényes képviselő megkeresése az ellátás veszélyes késedelméhez vezethet: megint csak nem szükséges a beleegyezése – közvetlen életveszély fennállásakor pedig nem is utasítható vissza az ellátás.

Alapvetően a kiskorú gyermek jogosult tartásra, azonban középfokú tanulmányok folytatása érdekében 20., a nagykorú továbbtanuló pedig 25. életévéig is jogosult lehet (az iskola a tartásra kötelezett szülőt a nagykorú gyermek tanulmányainak végzéséről vagy annak megszűnéséről kérésre tájékoztatni köteles). [új Ptk. 4:213-4:222. §§] Mindennek pl. az egészségügyi kártérítési ügyekben jelentősége lehet az egészségügyi szolgáltató terhére megítélt tartást pótló járadéknál is.

A gyámhatóság a 14. életévét be nem töltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselőjének (örökbefogadó szülőjének) kérésére; valamint az ezt a kort betöltött örökbefogadott gyermek esetében az ő, illetve törvényes képviselője kérésére; továbbá nagykorú örökbefogadott esetében annak saját kérelmére – a vér szerinti szülő személyazonosító adatainak közlése nélkül – tájékoztatást ad az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentős, a vér szerinti szülőre vonatkozó egészségügyi adatokról.

A 14. életévét betöltött örökbefogadott gyermek által kérelmezett adatokról a törvényes képviselőjét is tájékoztatni kell. [új Ptk. 4:136. §] [Az pedig már 2013. január 1-től hatályos ide vonatkozó háttérszabály, hogy a gyámhatóság az örökbefogadott személy vér szerinti szülőjének egészségügyi adatairól az örökbefogadott egészsége miatt tájékoztatást kérhet az egészségügyi szolgáltatótól.]

Külön szabályozásra került az élettársi kapcsolat: vagyoni viszonyaikat ugyanolyan szerződéssel rendezhetik – és azt nyilvántartásba is vétethetik -, mint a házastársak. Nem minősül hozzátartozónak a jegyes; viszont testvérnek számít a féltestvér is. [új Ptk. 8:1. §, 6:514-6:517. §§] Élettársi kapcsolat lehetséges azonos vagy külön nemű párok között is, míg az úgynevezett. bejegyzett élettársi kapcsolat definíció szerint csak az azonos nemű párokra értendő fogalom.

Öröklési jog

Végrendelet híján a házastárs eddig a leszármazók (gyermekek) öröklése mellett ún. özvegyi jogot (holtig tartó haszonélvezeti jogot) örökölt. Újonnan ez csak az elhunyt házastárssal közösen lakott lakásra és a hozzá tartozó berendezési-felszerelési tárgyakra lesz érvényes, és emellett egy gyermekre jutó örökrész is jár neki az örökség többi részéből (utóbbi helyett az eddigi, az egész hagyatékra kiterjedő özvegyi jog is kérhető). Az özvegyi jog megváltását (ti. hogy az örökösök pénzfizetése ellenében szűnjön meg) csak az özvegy kérheti.

Ha leszármazó nincs, eddig a házastárs örökölt mindent. Újonnan ez csak akkor lesz igaz, ha az elhunyt szülei már nem élnek – egyébként az elhunyt házastárssal közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési-felszerelési tárgyakat fogja örökölni teljesen a házastárs, továbbá az egyéb hagyaték felét; azonban a lakáson kívüli hagyaték másik felét az elhunyt szülei öröklik (ha az egyik szülő már nem él akkor a rá eső részt a másik szülő és a túlélő házastárs örökli egyenlő arányban).

Nem örökölhet a házastárs ha az elhunyt halálakor életközösségük már nem állt fenn és annak visszaállítására nem is volt kilátás. Részben változnak az ún. ági öröklés szabályai is (leszármazó hiányában a felmenőktől örökölt vagy tőlük ajándékba kapott dolgok utáni öröklés szabályai). Változik a kötelesrész szabályozása is, így pl. csak annak az örökségnek a harmada (és nem fele) illeti meg a csak kötelesrészre jogosultat, ami neki egyébként törvényes örökösként járna. [új Ptk. 7:58-7:100. §§]