Új alapokra kell helyezni az orvosok bérezését a magánszektorban
Kiszolgáltatottak a magánellátók az orvosoknak, ezért új bérmegállapodásokat és munkaszerződéseket kell kötni a kollégákkal – hangzott el a Nagy Magánpraxis Napon, ahol bemutatták a 2024-es TOP30 legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben kiadványt is.
El kell felejtenünk a bevételmegosztású bérezés pazarló módszerét, ezért is tartunk ott az árakban, ahol, hiszen az áremelés – mondta Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke, aki szerint újra kell gondolni ezt a bérezési struktúrát, és a menedzsmentnek új megállapodásokat kell kötni a kollégákkal. – El kell mozdulnunk a fix bérezés felé, munkavállalóvá kell válniuk a magánellátásban foglalkoztatott orvosoknak – vélekedett. – Túl nagy árat fizetünk a kiszolgáltatottságunkért – jelentette ki, mert mint mondta, az idei év júliusa és augusztusa nem azért volt nehéz időszak a magánellátók számára, mert kevesebb volt a beteg, hanem azért, mert voltak orvosok, akik elmentek hat hétre nyaralni.
Inkább az egyes szakterületek specialitása jelenthet szakemberhiányt a magánszolgáltatóknál – folytatta a Primus elnöke, aki szerint ma már egyre több szakterületen elegendő a beteg ahhoz, hogy munkavállalóként foglalkoztassák a kollégákat.
Most ül el a füstje a Covid-időszakban történt hatalmas robbanásnak, amely alapvetően alakította át a korábban mikrovállalkozásokkal teletűzdelt szektorként működő magánellátást – fogalmazott Babai László, a Prima Medica Egészségközpontok alapító ügyvezető igazgatója, aki szerint az akkor aktivált bombák – az állami ellátás változása, fizetésemelés, egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése – néhány következményét még ma is csak sejteni lehet.
A szektor kifehérítése 2017-ben azzal indult, hogy Csányi Sándor „beszállt” a Budai Egészségközpontba, ami már akkor megemelte a költségeket, ennek további katalizátora volt a Covid és a paraszolvencia kivezetése – csatlakozott Lengyel Lívia egészségügyi közgazdász, a TOP 30 kiadvány szerkesztője, aki az ágazat további tisztulásával számol, ezt alátámasztandó megemlítve azt is, hogy a legbefolyásosabb magánegészségügyi szereplők között a 3. helyen állók éves bevételei is meghaladják már az egymilliárd forintot.
Míg korábban azok a páciensek fordultak magánorvoshoz, akiknek volt pénzük plusz szolgáltatások megvásárlására, mára az a réteg sokasodott meg, amelyik nem jut be az állami rendelőbe, kórházba – folytatta Babai László. Emlékeztetett arra is, hogy a magyarok az egészségügyi kiadások 25-30 százalékát saját zsebből fizetik, ezért a társadalomnak kellene választ adnia arra, hogy ezt az összeget a profitorientált magánszektorban vagy az állami, alapítványi nonprofit szegmensben kívánja elkölteni.
Kényszerből alapított magánszolgáltatás: meg kell tartanunk az orvosainkat
A feltétel nélküli béremelés hazavágta a teljesítményt – mondta a rendezvény vezetői kerekasztala mellett Fendler Judit, az Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja, aki elárulta azt is, kényszerből alapította meg az intézmény a Medivarsal Egészségügyi Szolgáltató Kft.-t, mert „bevételt kellett termelni”, és meg kellett tartani az orvosokat. – A mi kollégáinknak nemcsak gyógyítaniuk kell, hanem oktatniuk és kutatniuk is, nekünk pedig ebben a hármas feladatkörben kellene megőriznünk őket ugyanannyi fizetésért, amennyit egy vidéki kisváros rendelőjében is megkereshetnének.
Csökken a dél-alföldi régióban a fizetőképes kereslet – érzékelik a Mediversalnál, és hasonlóan, Vas vármegyében is. Gecse Krisztián, a Csimborasszó Egészségügyi Központ alapítója is keresletcsökkenésről számolt be, bár – mint mondta –, ez egyelőre inkább a várólistáikat apasztja, nem a bevételeiket. Amellett, hogy lenyesik a költséges backoffice folyamatokat, törekszenek arra is, hogy a lehető legtöbben férjenek hozzá szolgáltatásaikhoz, így áraik jelentősen elmaradnak a budapestiektől.
A fizetőképes kereslet lesz az áremelésben az üvegplafon, nem fogják tudni megfizetni a páciensek azt a díjat, ami fedezné az orvosi bérek emelését – jegyezte meg Soós Miklós, az Istenhegyi Géndiagnosztika Kft. ügyvezető igazgatója, aki – Lang Róberttel szemben, de Gecse Krisztiánnal egyetértve – nem hisz abban, hogy megfelelő számú orvos van a piacon, és erre a problémára nem is nagyon lát megoldást. Nincs viszont kevesebb orvos Fendler Judit szerint, csak az egyéb – például egyetemi – munkáik mellett nem tud, vagy – a megemelt fizetések nyomán – nem válik érdekeltté abban, hogy a magánellátásban is teljesítsen.
(Az információ bővül!)
