Új alapokra kell helyezni az orvosok bérezését a magánszektorban

El kell felejtenünk a bevételmegosztású bérezés pazarló módszerét, ezért is tartunk ott az árakban, ahol, hiszen az áremelés  – mondta Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke, aki szerint újra kell gondolni ezt a bérezési struktúrát, és a menedzsmentnek új megállapodásokat kell kötni a kollégákkal. – El kell mozdulnunk a fix bérezés felé, munkavállalóvá kell válniuk a magánellátásban foglalkoztatott orvosoknak – vélekedett.  – Túl nagy árat fizetünk a kiszolgáltatottságunkért – jelentette ki, mert mint mondta, az idei év júliusa és augusztusa nem azért volt nehéz időszak a magánellátók számára, mert kevesebb volt a beteg, hanem azért, mert voltak orvosok, akik elmentek hat hétre nyaralni.

Inkább az egyes szakterületek specialitása jelenthet szakemberhiányt a magánszolgáltatóknál – folytatta a Primus elnöke, aki szerint ma már egyre több szakterületen elegendő a beteg ahhoz, hogy munkavállalóként foglalkoztassák a kollégákat.

Most ül el a füstje a Covid-időszakban történt  hatalmas robbanásnak, amely alapvetően alakította át a korábban mikrovállalkozásokkal teletűzdelt szektorként működő magánellátást – fogalmazott Babai László, a Prima Medica Egészségközpontok alapító ügyvezető igazgatója,  aki szerint az akkor aktivált bombák – az állami ellátás változása, fizetésemelés, egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése – néhány következményét még ma is csak sejteni lehet.

A szektor kifehérítése 2017-ben azzal indult, hogy Csányi Sándor „beszállt” a Budai Egészségközpontba, ami már akkor megemelte a költségeket, ennek további katalizátora volt a Covid és a paraszolvencia kivezetése – csatlakozott Lengyel Lívia egészségügyi közgazdász, a TOP 30 kiadvány szerkesztője, aki az ágazat további tisztulásával számol, ezt alátámasztandó megemlítve azt is, hogy a legbefolyásosabb magánegészségügyi szereplők között a 3. helyen állók éves bevételei is meghaladják már az egymilliárd forintot.

Míg korábban azok a páciensek fordultak magánorvoshoz, akiknek volt pénzük plusz szolgáltatások megvásárlására, mára az a réteg sokasodott meg, amelyik nem jut be az állami rendelőbe, kórházba – folytatta Babai László. Emlékeztetett arra is, hogy a magyarok az egészségügyi kiadások 25-30 százalékát saját zsebből fizetik, ezért a társadalomnak kellene választ adnia arra, hogy ezt az összeget a profitorientált magánszektorban vagy az állami, alapítványi nonprofit szegmensben kívánja elkölteni.

Kényszerből alapított magánszolgáltatás: meg kell tartanunk az orvosainkat

A feltétel nélküli béremelés hazavágta a teljesítményt – mondta a rendezvény vezetői kerekasztala mellett Fendler Judit, az Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja, aki elárulta azt is, kényszerből alapította meg az intézmény a Medivarsal Egészségügyi Szolgáltató Kft.-t, mert „bevételt kellett termelni”, és meg kellett tartani az orvosokat. – A mi kollégáinknak nemcsak gyógyítaniuk kell, hanem oktatniuk és kutatniuk is, nekünk pedig ebben a hármas feladatkörben kellene megőriznünk őket ugyanannyi fizetésért, amennyit egy vidéki kisváros rendelőjében is megkereshetnének.

Csökken a dél-alföldi régióban a fizetőképes kereslet – érzékelik a Mediversalnál, és hasonlóan, Vas vármegyében is. Gecse Krisztián, a Csimborasszó Egészségügyi Központ alapítója is keresletcsökkenésről számolt be, bár – mint mondta –, ez egyelőre inkább a várólistáikat apasztja, nem a bevételeiket. Amellett, hogy lenyesik a költséges backoffice folyamatokat, törekszenek arra is, hogy a lehető legtöbben férjenek hozzá szolgáltatásaikhoz, így áraik jelentősen elmaradnak a budapestiektől.

A fizetőképes kereslet lesz az áremelésben az üvegplafon, nem fogják tudni megfizetni a páciensek azt a díjat, ami fedezné az orvosi bérek emelését – jegyezte meg Soós Miklós, az Istenhegyi Géndiagnosztika Kft. ügyvezető igazgatója, aki – Lang Róberttel szemben, de Gecse Krisztiánnal egyetértve – nem hisz abban, hogy megfelelő számú orvos van a piacon, és erre a problémára nem is nagyon lát megoldást. Nincs viszont kevesebb orvos Fendler Judit szerint, csak az egyéb – például egyetemi – munkáik mellett nem tud, vagy – a megemelt fizetések nyomán – nem válik érdekeltté abban, hogy a magánellátásban is teljesítsen.

Nattanan Kanchanaprat képe a Pixabay-en

A Magyar Tudományos Akadémián a Top30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben c. kiadvány közzétette a Top30-as listát.

1. Dr. Babai László (Prima Medica)
2. Bartók János (UNION Biztosító)
3. Dr. Börzsei-Knoll Veronika (Emineo Magánkórház)
4. Budai József (OTP Egészségpénztár)
5. Dr. Csermely Gyula (RMC Clinics)
6. Dr. Csernavölgyi István (Budai Egészségközpont)
7. Fábián Gergely (TritonLife csoport)
8. Dr. Fábián Lajos (TritonLife csoport)
9. Haraszti Péter (TritonLife csoport)
10. Dr. Hupuczi Petronella (Maternity Magánklinika)
11. Dr. Karai Gábor (Teladoc)
12. Dr. Kirschner András (Swiss Medical)
13. Dr. Kóka János (Doktor24)
14. Kókay András (Pozitron-Diagnosztika)
15. Kovács Antal (Doktor24 - Da Vinci)
16. Kovács Róbert (Semmelweis Kft.)
17. Lancz Róbert (Doktor24)
18. Lévai Richárd (Synlab)
19. Dr. Mári Róbert (Wáberer Medical Center)
20. Dr. Moravcsik Bence Balázs (Budapesti Mozgásszervi Magánklinika)
21. Dr. Papik Kornél (Dr. Rose Magánkórház)
22. Dr. Rékassy Balázs
23. Dr. Sinkó Eszter (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ)
24. Dr. Soós Miklós (Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum)
25. Dr. Szócska Miklós (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ)
26. Straub Fanni
27. Ahmet E. Usta (Duna Medical Center)
28. Dr. Váradi Péter (Prémium Egészségpénztár)
29. Dr. Vasas István (Kardirex)
30. Dr. Végh Attila