Túlélésért trükköznek a kórházak

Pénzügyi helyzetük normalizálásához a hazai kórházak egyre több „trükköt” vetnek be. Mindez nem veszélytelen, s megjósolhatatlan, hogy melyik „trükk” végződik büntetéssel vagy egyéb szankcióval.

A leggyakoribb eszköz a bevételek kiegészítésére a műtő, a rendelők és a nagy értékű eszközök – vagy szolgáltatások – bérbeadása. Ám az összes lelemény bevetése mellett így is csak az éves bevétel öt százalékát sikerül általában összeszedni, a kórházi kasszából viszont – csak az áprilisban átalakított finanszírozási szabályok miatt – legalább tíz százalék hiányzik.

Mindenki megpróbál valamit kitalálni: Vácon bővítették például a VIP-kórtermek számát, és a lehető legolcsóbb szállítótól rendelnek minden eszközt. Folyamatosan újratárgyalják, hogy mennyi műtétet lehet a következő héten elvégezni. Próbálkoztak mással is: kitalálták, hogy azokat, akik a csípőprotézisre várók listáján hátul állnak és hajlandók lemondani a közfinanszírozott ellátásról – ez azt jelenti, hogy maguk fizetik a 800–900 ezer forintos beavatkozást –, már a következő vasárnap megoperálnák.

Az átlagosnál kissé könnyebben boldogulnak a berettyóújfalui intézményben, ahol az évente odaérkező több mint ezer romániai beteg segít valamit a pénzzavaron. A kórház emelt szintű hotelszolgáltatással és román nyelven beszélő személyzettel próbál megfelelni az igényeknek – mondja Bulyovszky István főigazgató.

Eddig példátlan módját választotta a takarékosságnak Budapesten a súlyponti Bajcsy-Zsilinszky Kórház. A menedzsment augusztusban leltár miatt zárná be tíz napra az új műtéti tömbjét. Ha ez sikerülne, tizenkét, sürgősségi ellátásra szolgáló sebészeti és fül-orr-gégészeti ágyra jutó betegtől, illetve a költségeiktől szabadulnának meg egy kis időre – pontosabban, mindezt átháríthatnák a többi, Budapesten ügyeletet adó intézményre. A kezdeményezés azonban óriási fölzúdulást váltott ki. A Szent János Kórház orvos-igazgatója, Havas Szófia Demszky Gábor főpolgármestertől kért magyarázatot az eljárására. A szokatlan megoldással okozott botrány miatt a területi tisztifőorvos, Csaba Károly pedig az eredetileg tíznaposra kért leltárszünetet két napra „alkudta le” – de e ponton az ügy még biztosan nem zárult le. (Az MTI hétfői jelentése szerint a Bajcsy-Zsilinszky Kórház cáfolta a sajtóértesüléseket, és közölte, hogy folyamatos lesz a betegellátás augusztus elején is, a kórház összesen csak két napig nem vesz részt az ügyeleti ellátásban.)  

Kevésbé látványos és hatékony eszköze a trükköknek, amikor korszerű eljárásokat cserélnek az intézmények olcsóbb és gyengébb minőségű eljárásra. Számos műtőben például a korszerű sebvarró fonalat az elmúlt hetekben olcsóbbra cserélték, de van olyan menedzsment is, amely már tiltja a sebészeti varrógépek használatát. Azok ugyanis beavatkozásonként 60–80 ezer forinttal növelik a költségeket. Előfordul, hogy a törések szegecselése helyett a tíz évvel ezelőtti „hajlított lemez” technológiáját alkalmazzák.

Egy kisvárosi kórház igazgatója – inkognitója megőrzését kérve – kissé ugyan szégyenkezve, de elmesélte: a kemoterápiás betegek infúziójába már rég nem tudják belekeverni a korszerű gyógyszereket. Akinek erre van szüksége, időben megkapja a terápiát, de csak az olcsóbb, úgy egy generációval korábbi készítményekkel. Esetében a választás nagyon egyszerű: a pénzszűke miatt vagy nem kezeli és várólistára teszi a rákos betegeket – és ezzel veszélybe sodorja a kezelés kimenetét, közvetve pedig kockáztatja a beteg életét – vagy biztosítja a terápiát, csak az olcsóbb szerrel. Ha ez kiderül, akkor bizton számíthat az Egészségbiztosítási Felügyelet büntetésére. Szintén a Felügyelet vetett végett az Állami Egészségügyi Központ gyakorlatának: ott öt-tízezer forintot kértek a szülészeten az érzéstelenítésért a kismamáktól.

Kreatív megoldásnak indult a veszprémi történet is, amikor megpróbálták maguk szabályozni a szabad orvoslást és a hálapénz problémakörét a szülészeten. Egy főigazgatói utasítás értelmében a választott orvosnak és a szülő nőnek szerződésben kellett rögzítenie, hogy mit vállal az orvos a szabadidejének terhére, illetve mennyit fizet ezért – számla ellenében – a kismama az orvosnak. A pénzből ugyan a kórház nem kapott, de csak azok a szülészek tartózkodhattak munkaidejükön túl is a kórházban, akiknek volt ilyen megállapodásuk. Az Egészségbiztosítási Felügyelet nemrégiben befejeződött eljárása azonban megtiltotta ezt a gyakorlatot. „Szerződhet a szülőnő és az orvos, de az ellenszolgáltatásról nem eshet szó a megállapodásukban” – mondja Rácz Jenő kórházigazgató.

Forrás: Danó Anna, Népszabadság Online; MTI