Többezer orvos dolgozik engedély nélkül
Kvázi törvénytelenül, működési engedély nélkül dolgozik 5500 orvos és csaknem 1000 gyógyszerész április óta. Az orvosoknak és a patikusoknak ugyanis március végéig kellett igazolniuk, hogy az elmúlt öt évben részt vettek a kötelező továbbképzésen.
Akik nem tettek eleget a kötelező továbbképzésről szóló rendelet előírásainak, elvileg csak felügyelet mellett dolgozhatnának. Ám a „bliccelőknek” nem kell súlyos retorzióval számolniuk: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat június végig adott türelmi időt a hiányosságok pótlására.
Komoly fennakadást okozhat a betegellátásban, hogy március 31-ig az orvosok, gyógyszerészek, klinikai szakpszichológusok egy része nem teljesítette az ötévente kötelező továbbképzési rendszerben előírtakat. Az aktívan dolgozó 34 ezer 500 egészségügyi dolgozó közül 5500 orvos és 979 gyógyszerész nem tudta eddig igazolni, hogy elegendő számú akkreditált képzésen vett részt – tudta meg a Medical Tribune az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) elnökétől. Paphalmi Rita tájékoztatása szerint azok, akik nem tettek eleget a hatályos jogszabály előírásainak, áprilistól csak felügyelet mellett dolgozhatnának. A zavartalan betegellátás garantálása érdekében a tisztiorvosi szolgálat munkatársai június végéig minden érintett esetében külön egyeztetnek a hivatallal, amennyiben úgy vélik: a kötelező továbbképzés elmulasztása miatt nem hosszabbíthatják meg a működési nyilvántartásukat.
Az ellenőrzés többek között azért is nehézkes, mert a „renitens kollégáik” szakmai felügyeletét ellátó orvosok nem tudják, hogy ezt a tevékenységüket hivatalosan is jelezniük kellene az engedélyezési hatóságnak. Pontos adatokkal egyelőre nem szolgálhat a hivatal, de az elnök úgy véli: elhanyagolható azoknak a száma, akik teljesítették ezt a kötelezettségüket. Paphalmi Rita ismeretei szerint főleg az alapellátásban dolgozó, egyedül nagy területet ellátó, nyugdíjas háziorvosok küszködnek a továbbképzési pontok összegyűjtésével – egyszerűen nincs idejük részt venni az akkreditált kurzusokon, konferenciákon a hivatásuk gyakorlása mellett.
Ám a türelmi idő nemcsak a szakdolgozóknak, hanem az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnak is „jár”, ugyanis most először végzi ez a szervezet az orvosi működési engedélyek tömeges megújítását. Korábban ez a szakmai kamarák dolga volt, de a 2006-ban kezdett egészségügyi reform részeként elfogadott új kamarai törvényben a szaktárca elvette tőlük ezt a feladatot. Az összes működési engedély két hónapon belül történő megújítására azonban a hivatalnak nincs elegendő kapacitása, így nem tudtak határidőre végezni a feladattal.
Rendkívül aggasztónak tartja az eddigi adatokat a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger István szerint emellett az is kérdéses, a hatóság érvényt szerez-e a jogszabályok betűinek, mert ha nem veszi komolyan, hogy felügyelet alá rendelje a továbbképzést nem teljesítő orvosokat, akkor az érintettek is hajlamosak lesznek arra, hogy figyelmen kívül hagyják ezt a rendelkezést. Ha viszont tudják, hogy nem babra megy a játék, akkor nagyobb fegyelemmel teljesítik az előírásokat – fogalmaz a köztestület elnöke. Ugyanakkor azt is hozzátette: Székely Tamás távozó egészségügyi miniszter áprilisban azt ígérte a kamarának, hogy december 31-ig kitolja a határidőt, csakhogy ez a jogszabálymódosítás elmaradt. Mindazonáltal az elnök nem vitatta, hogy öt éven belül nem lehetetlen teljesíteni a rendeletben előírt kreditpontok megszerzését.
Éger István az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal csúszásával kapcsolatban „halkan megjegyezte”: amíg a működési nyilvántartást a kamara végezte, nemhogy három hónapos türelmi időt, egy nap haladékot sem nem kaptak – igaz, nem is kértek – a feladat elvégzésére. Úgy vélte, a kamara „naprakészsége” miatt az orvosok tartottak a szankcióktól, ezért a felszólítást követően azonnal pótolták a hiányosságokat. Az EEKH-nak öt éve volt arra, hogy a működési nyilvántartást rendbe tegye, így nem érti, miért nem készültek el határidőre. Emlékeztetett rá: a hivatal intő jelnek tekinthette volna, hogy decemberben, amikor levélben érdeklődtek, 27 ezer orvos közül mindössze 12 ezren méltatták válaszra őket.
Az elnök kételkedik abban, hogy a háziorvosoknál lenne a legnagyobb gond (bár az is igaz, hogy a hivatalnak végleges statisztikája még nincs erről – a szerk.). Szerinte az alapellátásban dolgozók a maguk urai, a továbbképzés költségeit vállalkozóként leírhatják, könnyebben gondoskodnak saját maguk helyettesítéséről, így a feltételeket is könnyedébben teljesítik. Éger István inkább az alkalmazottként, intézményekben dolgozó szakorvosoknál lát problémákat, amelyek részben abból erednek, hogy őket kevésbé engedik el a tanfolyamokra, és sokan a kurzusok költségét sem tudják a fizetésükből kigazdálkodni. Ha a továbbképzést nem teljesítő orvosokat felügyelet alá helyezik, akkor „logisztikai problémával” szembesül az egészségügy – vélekedett a várható hatásokról az elnök. Azzal ugyanis, hogy az orvosok egy része gardedámra szorul, meg kell szervezni a helyettesítésüket és a felügyeletüket, miközben arra is lehetőséget kell biztosítani a számukra, hogy elmaradt továbbképzésüket befejezzék vagy pótolják.
