Többen halnak a magyarok
2015-ben megtorpant egy pozitív folyamat, és ismét csökkent a magyarok várható élettartama – írja összeállításában a Magyar Nemzet.
Népegészségügyi szempontból nemcsak az elhunyt életkora fontos kérdés, hanem az is, hogy miért következett be a haláleset. A rendelkezésre álló adatokat elemezve a Magyar Nemzet azt írja, majdnem minden második elhunyt a keringési rendszer és minden negyedik daganatos betegség miatt vesztette életét. Ám míg az elmúlt 25 évben mindkét nem esetében közel 40 százalékkal csökkent a szív- és érrendszeri betegségek halálozási aránya, addig a daganatos mortalitás a kilencvenes évek közepéig emelkedett, és csak ezt követően kezdett mérséklődni, ráadásul a nők rosszindulatú tumoros halandósága 2005 óta csupán stagnál. A daganatos betegségek visszaszorítása ezért korunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívását jelenti.
A különböző halálokok aránya nagymértékben eltér az egyes korosztályokban. Míg a fiatal férfiakat közel ugyanolyan mértékben sújtják a keringési rendszer és a daganatos megbetegedések által okozott korai halálozások (28, illetve 29 százalék), addig a nőket közel kétszer nagyobb arányban fenyegeti a daganat okozta, mint a keringési eredetű mortalitás (40, illetve 21 százalék), vagyis a nők idő előtti halálozásáért legnagyobb mértékben a rákos megbetegedések a felelősek. A korai halálozások harmadik legjelentősebb főcsoportját mindkét nem esetében az erőszakos okok alkotják (gyilkosság, öngyilkosság), amelyek a férfiakat közel kétszer nagyobb mértékben érintik, mint a nőket (17, illetve 9 százalék).
