Tízből nyolc orvos szerint romlott a közszolgáltatások színvonala
Kollégái közérzetéről Rékassy Balázs orvos, egészségügyi-közgazdász készített kutatást szeptember közepén a Webdoki szakmai portál olvasói között, írja a Népszava.
Jelentős közpénz-felhasználással nagyon korlátozott eredményt ért el a kormányzat, és az egészségügyi szolgáltatások színvonalának javítása nem sikerült – így értékelte az orvosok nagy többsége a négy évvel ezelőtti és máig 900 milliárdot felemésztő béremelést. Négy nap alatt több mint ötszázan töltötték ki a kérdőívet, a válaszadók túlnyomó többsége (87 százalék) 55 év feletti, állami ellátásban dolgozó gyógyító volt.
Az orvosok 85 százaléka szerint az egészségügy helyzete romlott a béremelés óta. A gyógyítók 66 százaléka állította, hogy a béremelés hatására javult az életszínvonala, negyedüknek nem változott és mintegy 8 százalékuknak romlott az egzisztenciális helyzete. Az életszínvonala megtartásához a válaszadók fele ugyanannyit dolgozik, mint korábban, több mint harmaduk (39 százalék) pedig többet, és mintegy 10 százalékuk állította, hogy kevesebb időt tölt gyógyítással, mint a béremelés előtti években.
A közszolgáltatások színvonala a válaszadók 79 százaléka szerint romlott, illetve jelentősen romlott. Saját munkakörülményeit a válaszadók csaknem fele (42 százaléka) változatlannak ítélte, és csaknem ugyanennyien vélekedtek úgy, hogy rosszabb körülmények között dolgoznak. Arra a kérdésre, hogy mit tart a magyarországi egészségügy legnagyobb előnyének, 47 százalék válaszolta: csoda, hogy még működik. Csaknem negyedük pedig az ingyenességet jelölte meg, és mindössze az orvosok öt százaléka gondolta a rendszer előnyének, hogy hozzáférhetőek az ellátások. A hiányosságok közé sorolták a források szűkösségét, az önálló ágazatvezetés hiányát, a túlterheltséget, a motiváció, a teljesítményértékelés és az elismerés hiányát.
A lapnak Rékassy úgy vélte: a kutatás is igazolja, hogy nem elég egy bonyolult rendszer egyetlen elemén változtatni.
A teljes információt ITT olvashatja