Terhességmegszakítás: az alaptörvény nem teremtett új helyzetet
Az ombudsman állásfoglalása szerint az alaptörvény az alkotmányhoz képest nem hozott olyan koncepcionális újdonságot, ami az abortuszszabályok átírását indokolná.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejti: Székely László ombudsmanhoz több beadvány is érkezett, amely az alaptörvény rendelkezései alapján a terhesség-megszakítás szabályainak alkotmányosságát vitatja. Az alapvető jogok biztosa ezzel összefüggésben rámutatott: bár megfogalmazásában valóban eltérés van az alkotmány és az alaptörvény szövege között, ez nem jelent koncepcionális változást a magzati élet védelme tekintetében.
Az ombudsmani közleményben felidézték azt is, hogy az Alkotmánybíróság eddigi határozataiban következetesen visszautasította annak eldöntését, hogy a "méhmagzat ember-e". A testület a jogalkotó hatáskörébe utalta az állásfoglalást, de ezzel együtt hangsúlyozta a jogalkotónak egyensúlyt kell találnia a magzatot védő állami életvédelmi kötelezettség és az anya önrendelkezési joga között.
Mint kiemelték: az laptörvény értelmében az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
Az alapvető jogok biztosa a művi terhesség-megszakítás szabályainak vizsgálata során megállapította, hogy a korábbi alkotmánybírósági gyakorlattal összhangban az alaptörvény szövegében is elválik egymástól a "minden ember" élethez való joga, és a magzati életre vonatkozó védelmi kötelezettség. Igy az alkotmányozó voltaképpen a korábbi alkotmánybírósági mércét emelte be az alaptörvény szövegébe.
A magzati életre vonatkozó védelmi kötelezettség tehát nem koncepcionális újdonság a magyar alkotmányos rendszerben, a terhesség-megszakítás hatályos szabályai pedig Székely László álláspontja szerint összhangban állnak az alaptörvény emberi élet védelmére irányuló rendelkezéseivel - olvasható az ombudsmani közleményben.
