Szigorú, de nem túlzottan a hazai abortusz-szabályozás
A nők mintegy 93 százaléka az első tanácsadás után is fenntartotta szándékát és kérvényezte az abortuszt a második tanácsadáson, írja a G7.
A tanácsadást – az általános családvédelmi és családtervezési tanácsadással együtt – a Családvédelmi Szolgálatok (CsVSz) kötelékében védőnő vagy védőnői képesítéssel rendelkező személy végzi. A szolgálatokat a járási kormányhivatalok működtetik, tevékenységüket a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felügyeli.
A magzatvédelmi törvény értelmében a tanácsadó személy kötelezettsége a magzatvédelmi irányultság megjelenítése az első személyes tanácsadáson, sőt, ahogy korábban az NNK-előd ÁNTSZ Tisztiorvosi Hivatala fogalmazott az általános tanácsadói gyakorlatról: “meg kell nyitnia a magzat megtartásának és felnevelésének a lehetőségeit, perspektíváit is a nő, illetve a pár előtt”, miközben nyitottnak kell maradnia a nő döntésére.
Nyomást nem gyakorolhat, de kötelessége az első tanácsadáson tájékoztatnia az örökbe adás lehetőségeiről és olyan szervezetekről, amelyek segíthetnek a gyermek vállalása esetén. Csak három nappal később, a második alkalmon kell tájékoztatnia a nőt az abortusz jogszabályi környezetéről és a terhességmegszakítás módjáról.
2012-es NNK-adatok alapján azt mondhatjuk a kötelező tanácsadások “hatékonyságáról”:
- A nők mintegy 93 százaléka az első tanácsadás után is fenntartotta szándékát és kérvényezte az abortuszt a második tanácsadáson. Bő 7 százalék vagy megváltoztatta szándékát, akár külföldre is mehetett a beavatkozást elvégezni, vagy spontán vetélés történt.
- A második tanácsadáson részt vettek közel 94 százaléknál megtörtént az abortusz, bő 6 százalék vagy megváltoztatta szándékát, akár külföldre is mehetett a beavatkozást elvégezni, vagy spontán vetélés történt.
