Százból két orvosnál súlyos öngyilkossági veszély detektálható
A magyar orvosok mentális egészségét felmérő vizsgálat első eredményeiről a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, dr. Álmos Péter beszélt az eLitMednek.
Az, hogy az egészségügyben dolgozók, különösen az orvosok körében az öngyilkossági arány magasabb, mint az általános lakosság körében, hogy ők az egyik leginkább érintett foglalkozási csoport, azt már több nemzetközi kutatás is igazolta.
Egy nemrég publikált átfogó vizsgálat (metaanalízis) szerint különösen az orvosnők körében drámai az öngyilkossági arány: 70%-kal haladja meg az átlagpopulációét. Az öngyilkosság hátterében leggyakrabban a kezeletlen vagy rosszul kezelt depresszió és egyéb mentális betegségek, valamint az alkoholizmus vagy a gyógyszerabúzus áll.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK), az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem közös kutatásának első eredményei még ennél is megdöbbentőbb képet mutatnak. Dr. Álmos Péter, a MOK elnöke reprezentatív kutatásuk első eredményeiről azt mondja: a kamara 32 000 tagjára nézve reprezentatív felmérést végeztünk, módszertanilag nagyon megbízható vizsgálatra törekedtünk. Közel 1400, véletlenszerűen kiválasztott orvos válaszolt arra az átfogó, 40 perces kérdéssorra, amivel a lelki egészség számos aspektusát fel tudtuk mérni. Mindenki személyre szóló linket kapott, így kizárható volt, hogy valaki esetleg többször is beküldje a válaszokat.
A részletes kiértékelésén még dolgozunk, de az első adatok azt mutatják, hogy több mutatóban nálunk annál is rosszabb a helyzet, mint amit az eleve nem túl bíztató nemzetközi vizsgálatok mutatnak” – mondja a kamarai elnök. „Azonnali beavatkozásért kiállt, hogy a szűrőeszközök 100 orvosból kettőnél súlyos öngyilkossági veszélyt azonosítanak, és minden ötödik orvosnál detektálható öngyilkossággal kapcsolatos kockázat. Az alkoholproblémák megjelenése a duplája az európai átlagnak, a magyar kollégák 8,9%-ánál jeleztek a tesztek alkoholhasználati problémát.
Egyértelműen jelzik az adatok, hogy az ügyeletek száma, a hosszabb munkaidő összefüggésbe hozható a kiégéssel” – magyarázza Álmos Péter.
2024-ben publikáltak egy Győr-Moson-Sopron Vármegyében végzett felmérést, ott 481 orvos töltötte ki az online kérdőívet. Az eredmények szerint a válaszadó orvosok 89,6%-át érintette a kiégés legalább egy dimenziójában közepes vagy magas fokon.
A megyei kutatásban megkérdezettek körülbelül fele magasan érintett volt az egyes dimenziók mentén: érzelmi kimerülés 52,8%, deperszonalizáció 42,8%, a személyes teljesítmény csökkenésének érzése 45,9%. Majdnem minden negyedik orvos (24,7%) a kiégés valamennyi dimenziójában magas értéket ért el. A nők körében szignifikánsan magasabb az emocionális kimerülés prevalenciája. A legfiatalabb (25–35 éves) kollégák között találták a legmagasabb fokú kiégést pontszám alapján: a korcsoport 96,7% volt legalább egy dimenzióban érintett közepes vagy magas szinten.
