Szabad-e kétfelől fejni?
Kérhet-e egy közkórházban dolgozó orvos pénzt a betegeitől olyan szolgáltatásokért, amelyekért az egészségbiztosító is fizet? – teszi fel a kérdést a Heti Válasz bírósági tudósítása.
A per vádirata szerint a Nyírő Gyula Kórház Meddőségi Centrumában folyó sebészeti ellátást a társadalombiztosítás azonos módon finanszírozta a kórházban folyó egyéb ellátással. Az akkor ott dolgozó elsőrendű vádlott orvos viszont a centrumban, illetve alkalmanként a magánrendelésen hozzá forduló betegeknek úgy ajánlotta a lézeres laparoszkópiás műtéteket, hogy azokat a társadalombiztosítás nem fedezi, így a keletkező költségeket a betegeknek kell fizetnie. Így a betegeket tévedésbe ejtve, őket olyan orvosi ellátás kifizetésére késztették, melyet fedezett az egészségpénztár. Ezért az ügyészség a vádlottakat nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással vádolja - idézi fel a lap.
A doktor ügyvédje szerint viszont a kórház azért kötött szerződést saját orvosainak magáncégével, mert az egy olyan modern, a magyar egészségügyben nem alkalmazott berendezést használt, amit a kórház nem tudott megvásárolni. A kórház és az orvosok cége közötti szerződés értelmében az OEP-től kapott pénz 40 százalékát juttatta a magáncégnek, a többi a kórházé lett.
Az ügy azért fontos – világít rá a Heti Válasz - , mert kérdéses, hogy egy közkórház alkalmazásában dolgozó orvos a magáncégével nyújthat-e úgy közfinanszírozott ellátást, hogy közben a betegtől is elkéri a szolgáltatás árát. Ugyanakkor ma a közkórházakban igen gyakori, hogy egyes szakrendeléseket, műtéti eljárásokat vagy résztevékenységeket magánszolgáltatók végeznek. Egy beteg egy-egy beavatkozás során akár több magáncéggel is találkozhat, a CT-t végző cégtől az altatóorvoson át az éjszakai ügyeletet ellátó orvosig.
