Semmelweis: kultusz és tragikum
Semmelweis Ignác alakját, felfedezését mutatja be a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) pénteken nyíló kiállítása.
A tárlat elsősorban Semmelweis kultuszának bemutatására helyezi a hangsúlyt. Az orvos életéről készült filmek részletei mellett innovatív módon ismerhetik meg a látogatók Semmelweis felfedezésének jelentőségét, valamint bemutatnak róla készült festményeket, korabeli orvosi és szülészeti eszközöket és kéziratokat is - közölte a múzeum az MTI-vel.
A kiállítás arra a kérdésre is keresi a választ, hogy miként bontakozott ki Semmelweis életének tragikuma - a döblingi elmegyógyintézetben halt meg -, mennyiben voltak felelősek érte kortársai vagy éppen ő maga.
A bemutató aktualitását az adja, hogy Semmelweis életművét 2013 júniusában az UNESCO Nemzetközi Tanácsadó Bizottsága a Világemlékezet részévé nyilvánította.
A tárlat szeptember 13-ától látogatható Budapesten, a SOM Apród utcai épületében, Semmelweis szülőházában, ahol hamvait is őrzik. A kiállítást a magyar-olasz évad keretében decemberben a Római Magyar Akadémián is bemutatják, valamint a tervek szerint Párizsba is elviszik jövőre, az UNESCO-díj tiszteletére szervezett Semmelweis Világkongresszus keretében.
Semmelweis Ignác elsőként jött rá arra, hogy az orvos kezén, illetve a vizsgálati eszközökön lévő baktériumok miatt megfertőződhet a beteg, ami akár halálos fertőzéshez is vezethet. Az orvos 1847 tavaszán tárta fel a fertőzés mechanizmusát, de ezt csak 1859-ben publikálta a magyar és a bécsi Orvosi Hetilapban. Fő műve 1861-ben német nyelven, Pesten jelent meg A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése címmel. Semmelweis korában 10-18 százalék között volt a gyermekágyi láz halálozási aránya, amelyet a felfedezésének köszönhetően egy százalékra tudtak visszaszorítani.
