hirdetés
2024. december. 24., kedd - Ádám, Éva.

Egészségpolitika

Sajátos jelképpé vált az egri Markhot kórház

Átmenetileg csillapodni látszanak a HospInvest körül fölkorbácsolt hullámok, a kórházműködtető cég egyezséget kötött hitelezőivel. A mélyben azonban tovább fortyognak az indulatok, egyfelől az egészségügyi szolgáltatások magánkézbe adásának ellenzői, másfelől az azt támogatók fújják a magukét.

A HospInvest cégcsoport tavaly, az egri székhelyű Markhot kórház átvétele kapcsán került a figyelem középpontjába. Akkor már négy intézményt, a kiskunhalasi, a gyöngyösi, a hatvani és a parádi kórházat, valamint több egészségházat üzemeltetett.
Eger azonban több szempontból is kemény diónak bizonyult. Míg a korábban megszerzett kórházak esetében a cég jó időben volt jó helyen, a Markhotnál az állításnak csak a második fele volt igaz. Az idő nem a HospInvestnek kedvezett, mert a kormány, a konvergenciaprogramra hivatkozva, több százmilliárd forintot vont ki az egészségügyből, s a tárca az idén további harmincmilliárddal csökkentette a kassza kiadásait. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pedig csupán a működés költségeit téríti a járulékokból, a tőkeköltségeket, vagyis a beruházást és a fejlesztéseket nem finanszírozza.
A másik tényező, amely az üzleti tranzakciót szabályos háborúvá változtatta, az volt, hogy az egriek bámulatra méltó elszántsággal próbálták meghátrálásra kényszeríteni a HospInvestet. A kórházvédők és a helyi lakosok egy része folyamatosan tiltakozott – az eddig felszínre került problémák aggodalmaikat igazolják –, s az ellenálláshoz professzionális módon hívták segítségül a nyilvánosságot.
Nyilatkozatháború kezdődött, amely túlmutatott a gyógyítás szakmai keretein, mert a HospInvest-ügy nemcsak felszínre hozta, hanem kézzelfoghatóvá és személyessé tette a jogi zűrzavart és a politikai erők szembenállását az ország egyetlen szocialista vezetésű megyéjében. Ezzel a cégcsoport a "hogyan kell a zavarosban halászni" című dráma főszereplőjévé vált.
A HospInvestet tavaly február 29-én hirdette ki nyertesnek a megye, s áprilisban kötött vele szerződést. A Markhot novemberi átvétele előtt a közigazgatási bíróság jogerősen megsemmisítette a pályázati eredményt kihirdető határozatot. Később a Nógrád megyei bíróság – nem jogerősen – a szerződést is semmisnek nyilvánította. Ahogyan nőtt a céggel szembeni bizalmatlanság a megye polgáraiban, úgy csökkent már az átvételtől kezdve a kórház betegforgalma, így a finanszírozása is. A helyzetet csupán színesítette, hogy az ÁNTSZ átmeneti időre visszavonta a kardiológiai osztály működési engedélyét. Aztán kiszállt a cégcsoportból az egyik főrészvényes, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), s ez erősen hozzájárult a cég pénzügyi válságához, ráadásul a HospInvest elveszítette tulajdonjogát a kórházi gyógyszertárakat működtető Ispotály Holdingban is.
A pénzügyi nehézségek miatt egyebek mellett a szokásosnál később tudtak járandóságot fizetni kórházaik dolgozóinak, közüzemi számlák kiegyenlítésével is adósok maradtak, s egyes nem sürgős szemészeti műtéteket is elhalasztottak. Időközben a cég megkezdte tárgyalásait több potenciális befektetővel, valamint előleget kért az OEP-től, s megszerezte hitelezői hozzájárulását a csődvédelemhez, amire azért volt szükség, mert a CIB Bank – a hiteltartozás fejében – leemelte az OEP által a betegellátás finanszírozására folyósított több mint egymilliárd forintot. Nemrég az OEP levélben emlékeztette a céget: külön számlán kell kezelnie a finanszírozásként kapott pénzt, s az összeget csak a szerződésben meghatározott célokra fordíthatja. A csődvédelemmel a HospInvest több hónap haladékot kapott, a működtetésében lévő gyöngyösi kórházat pedig a minap diszkriminációért elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság, amiért nem hosszabbította meg a cég terjeszkedését ellenző, korábban a Markhotban dolgozó Pócs Alfréd ortopéd szakorvos munkaszerződését.

Veszélyben vannak más kórházak is
Az egészségügy forráshiányára figyelmeztet a HospInvest története. Sinkó Eszter rendszerelemző szerint a cég esetében erre viszonylag korán derült fény, mert magánvállalkozással szemben bizalmatlanabbak a beszállítók. Hasonló nagyságú intézményt ilyen adósság mellett nem rohamoznak meg a hitelezők, mert az állam, az önkormányzat helytállásában bíznak. Sinkó Eszter szerint ugyanakkor sürgősen változtatni kell a közfeladatok átadásának-átvállalásának jogi szabályozásán, mert a magáncég csődje esetén az önkormányzat köteles tovább üzemeltetni az intézményt, és nem állhat üres zsebbel az adott helyzetben.

Niczky Emőke, Magyar Hírlap Online

cimkék

Könyveink