Románia: sok van, mi tegnap változott
Míg Magyarországon évtizedek óta beszélnek az egészségbiztosítottak járandóságait rögzítő úgynevezett alapcsomagról, addig délkeleti szomszédunknál megpróbálták egy ilyet megfogalmazni.
Életbe lépett Romániában vasárnap az új egészségügyi keretszerződés, amely meghatározza, milyen szolgáltatásokat igényelhetnek térítésmentesen a kötelező egészségügyi biztosítással rendelkező páciensek a 2014 június 1-je és 2015 december 31-e időszakban – írja az Erdély Ma. A kormányhatározat egy egészségügyi alapcsomagot szab meg a biztosítással rendelkező, és egy úgynevezett minimális csomagot a biztosítással nem rendelkező páciensek számára.
Ahogy a lap korábban írta, alapvető törekvés a lakosság rendszeres orvosi ellenőrzése. Ez az első életévben hét háziorvosi vizsgálatot jelent, ezt követően hároméves korig félévente köteles a szülő elvinni gyermekét a háziorvoshoz. 18 esztendős korig, illetve 40 év felett pedig évente egy ingyenes háziorvosi ellenőrzés jár mindenkinek. A fiatal felnőttek (18 és 39 év között) esetében csupán a magas kockázati tényezőknek kitett személyek jogosultak az évenkénti ellenőrzésre. Amúgy, ha panaszmentesek, háromévente egyszer kötelesek orvosi kivizsgálásra jelentkezni. Az új rendelkezés értelmében ugyanis a rendszeres egészségügyi mérleg elkészítése nem csupán lehetőség, de kötelezettség is mind a páciens, mind az orvos számára. Hogy ennek elmulasztása milyen következményekkel jár, ez még nem nyilvánvaló – írta a lap.
Azt viszont már tudták, hogy a kórházak terhelését csökkentendő, számos – például endoszkópos – beavatkozást a jövőben már ambuláns keretek között is finanszíroznak. Ugyancsak bekerültek az ingyenes vizsgálatok közé a hepatitisz A és B tesztek, valamint a legtöbb fogorvosi ellátás. Az ingyenes sürgősségi fogkezelés még a nem biztosítottak (a 18 millió biztosított mellett 2 millióan élnek így Romániában) úgynevezett minimál-csomagjába is bekerül. Viszont még a biztosítottak alapcsomagjából is teljességgel kimaradnak az alternatív gyógymódok (homeopátia, fitoterápia) – írta az Erdély Ma. Megemlítve egy másik – a háziorvoslást érintő – érdekes korlátozást is: a krónikus betegek számára kiírt recepteken ezentúl havonta maximum 7 gyógyszer szerepelhet. (Ezzel egyidejűleg 17 új hatóanyagot fogadott be a biztosító.)
Előnyös és hátrányos intézkedéseket is tartalmaz az idei egészségügyi keretszerződés – írta még márciusban a Szabadság.ro. Az egészségügyi biztosító pénztár által finanszírozott napi 20 konzultáció száma nem változott ugyan, de a háziorvosok ezután bírságra számíthatnak, ha meghaladják a szerződésben meghatározott mennyiséget, nevezetesen a fizetésükből fogják levonni az általuk felírt és elvégzett egészségügyi szolgáltatások árát. Hátrányosan érinti a háziorvost is, de elsősorban a beteget, hogy ezentúl, az eddigiektől eltérően egy recept felírása vagy beutaló kiállítása is konzultációnak számít, ami csökkenti a valós orvosi konzultációk számát. Ami előnyös, hogy igyekeznek kiküszöbölni a háziorvosok által végzett adminisztratív többletmunkát a beutalók és receptek érvényességi idejének (60 illetve 90 napra való) meghosszabbításával. Szintén változott, hogy krónikus betegség esetén a beteg az eddigi négy helyett csak kétszer mehet ellenőrzésre, mert csak félévente esedékes vizsgálatokat finanszíroz az egészségügyi biztosító.
Ugyancsak még márciusban írt az Új Magyar Szó Online arról, hogy jövő évre halasztják az elektronikus egészségügyi kártyák bevezetését, ugyanis gondok vannak az adatfeltöltéssel, a rendszer pontatlanul tartalmazza az egyes biztosítottak státuszát. Ez pedig azért nagy baj, mert az új egészségügyi keretszerződés különbséget tesz a biztosítottak között, az orvos pedig csak a beteg szerződésének típusának ismeretében (ki is hogyan fizet utána?) írhat fel vizsgálatokat, kezeléseket.
Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter a változások jó oldalát igyekezett kihangsúlyozni, amikor május elején Besztercén a Megyei Sürgősségi Kórházban arról beszélt, hogy az új keretszerződés életbe lépésével felszabadítják a rezidens orvosi állásokat a kórházakban, s azzal 432 helyet lehet megpályázni.
A keretszerződés életbe lépése előtt néhány nappal Soós Szabó Klárát, a Hargita Megyei Háziorvosok Szövetségének elnökét idézte a Krónika Online. A háziorvos szerint az új dokumentum nem jelent garanciát arra, hogy jobb lesz az egészségügyi ellátás. A csíkszeredai háziorvos szerint bár Romániában valóban nagy szükség lenne a megelőzésre, az új alapcsomagban az egészséges személyek számára igénybe vehető egészségi állapotfelmérés csak a politikai nyilatkozatok szintjén létezik, mert nem rendelték hozzá a szükséges eszközöket. Laborvizsgálatokra is szükség lenne ahhoz, hogy a megelőző felmérés valóban hatékony legyen, ezekre viszont csak betegségkódok megadásával adhat beutalót a háziorvos, tehát nincs gyakorlati lehetőség arra, hogy a felmérést laborvizsgálattal lehessen kiegészíteni, idézett példát a dokumentum hiányosságaira Soós Szabó Klára. Aki szerint az új keretszerződés tele van kétértelmű megfogalmazásokkal, nehezen értelmezhető szabályokkal.
A háziorvosoknak amúgy is volt vitájuk az új keretszerződéssel, már márciusban sem találták azt a 10 százaléknyi többletpénzt, amit a miniszter ígért nekik. Ahogy a Székelyhon.ro írta akkor: Az egészségügyi minisztérium közleménye szerint az új keretszerződés tíz százalékkal több finanszírozást ír elő a háziorvosi rendszer számára, és ezerről nyolcszázra csökkenti azt a páciensszámot, amennyivel egy orvos praxist indíthat. A tájékoztatás kitér arra is, hogy 51 százalékkal emelik a járóbeteg-rendelésre fordítható összeget, és 64 százalékkal lesz több az otthoni beteggondozásra fordítható pénz. Ugyanakkor a kórházi beutalások fékezésére bevezetik a beteg hozzájárulását a kórházi költségekhez, az intézményt elhagyó betegeknek öt és tíz lej közötti összeget kell majd fizetniük. A kórházak finanszírozásában is számos módosítás történt, és az erre a területre költött pénz csökkenését várják attól is, hogy elbocsátást helyeztek kilátásba az adósságot felhalmozó kórházmenedzserek számára.
