Romák: életkörülmények és esélyek
Az óvoda korai megkezdése és egy fejlett védőnői hálózat kiépítése egyaránt segíthetné a romák társadalmi felzárkózását - véli az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója. Kertesi Gábor a "Társadalmi felzárkóztatás és a romák integrációja" című műhelykonferencián arról is beszámolt, hogy a cigány gyermekek iskolai lemorzsolódásának csak látszólagos oka az etnikai hovatartozás, valójában az a szülők alacsony társadalmi és gazdasági státuszával magyarázható.
A roma fiatalok körében nagyobb az iskolában rosszul teljesítők aránya, olvasási, szövegértési, valamint matematikai és logikai képességeik pedig alapvetően határozzák meg a továbbtanulási lehetőségeiket és a későbbi életkilátásaikat – mutatott rá előadásában a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa a „Társadalmi felzárkóztatás és a romák integrációja” című műhelykonferencián.
Kertesi Gábor a tanárok, óvónők, szociális munkások, illetve logopédusok megfigyeléseit összegezve hangsúlyozta, hogy a roma gyermekek egészségi állapota és életkörülményeik rosszabbak, mint a nem romáké, mindezekből pedig szorosan következik az iskolai teljesítményük.
A kutató egy öt éve tartó, csaknem tízezer fiatal tanulmányait nyomon követő vizsgálatra hivatkozva kiemelte, hogy az alulteljesítés okai csak látszólag magyarázhatók az etnikai hovatartozással, annak oka valójában a szülők társadalmi státuszában keresendő. Végső soron a rossz gazdasági helyzetre, az otthoni és lakókörnyezeti okokra vezethető vissza például az, ha egy gyermek kis, 2500 grammnál alacsonyabb testsúllyal születik, ez ugyanis akkor fordul elő, ha a várandós anya táplálkozása nem kiegyensúlyozott. A kisgyermekkori nem megfelelő táplálkozásból adódik a kamaszok rossz egészségi állapota és alacsony testmagassága is. A gyermekkori játékok, az otthoni könyvek vagy az esti mese hiánya mind-mind a szülők anyagi helyzetével, és nem az etnikai okokkal magyarázhatók - tette hozzá a kutató.
Az utóbbi húsz évben jelentősen nőtt a középiskolai tanulmányokat folytató roma fiatalok száma, a kisebbség lemaradása azonban a többséghez képest nem csökkent – ezt már Kézdi Gábor, a Közép-Európai Egyetem munkatársa mondta. A kutató az Educatio Nonprofit Kft. 2006-2009. között végzett életpálya-felmérésére hivatkozva állította: a roma fiatalok 8 százaléka vesz részt gimnáziumi képzésben, szemben a teljes lakosság körében mért 38 százalékkal, emellett a romák 21 százaléka jár szakközépiskolába, míg ez az arány a teljes lakosság körében 38 százalékos. Az iskolából való kimaradás a romák 36 százalékát érinti, a nem romák körében mért 4 százalékkal szemben.
A lemorzsolódás tehát a cigányok körében sokkal magasabb, ugyanakkor szinte egyetlen roma sem vált magasabb szintű iskolára, ha valaki például levelező tagozatot végez, nem kerül be nappali képzésre. A szakértő szerint a roma tanulókat leginkább az általános iskola végéig felhalmozott alacsonyabb ismeretszint hátráltatja a továbbtanulásban, és így később a munkavállalásban is.
Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egyetértett a gyermekek minél hamarabb óvodáztatásával, amit a kormány új intézmények építésével is erőteljesen támogatni kíván.
Fazekas Károly, az MTA KTI igazgatója azt emelte ki, hogy a cigányság társadalmi problémáinak megoldása olyan bonyolult kérdés, amit akkor lehet a legsikeresebben megoldani, ha minél több eltérő perspektívájú javaslatot figyelembe vesznek.
