Régi szakmai konfliktus állhat a NEAK-vezér menesztésének háttérben
Jó ideje érlelődött az a szakmai feszültség, ami ide vezetett – tudta meg a Népszava egészségpolitikai döntéseket közelről ismerő forrásaitól.
Az alapkonfliktus a kórházi finanszírozási rendszer átalakítása körüli vita volt. Ennek jelei már szemmel láthatóak voltak a Magyar Kórházszövetség tavaly novemberi konferenciáján. Ezen a fórumon beszélt először Pintér Sándor belügyminiszter nyilvánosan arról, hogy új alapokra helyezné a finanszírozást. A tárca vezetője akkor azt is hangsúlyozta, hogy vannak olyan területek, amelyek finanszírozását nem feltétlenül az úgynevezett Homogén Betegségcsoportok (HBCS) keretében kellene megoldani. Jelenleg a kórházak finanszírozásában, minden egyes ellátásáért az adott betegséghez rendelt térítést kap a kórház. A miniszter betegségfüggetlen költségekre példaként említette az étkeztetést, az orvosi, műtéti ruhák cseréjét, mosatását. Pintér Sándor szerint ezek költségét darabszámok alapján lehet kalkulálni. Azt is bejelentette, hogy azt kérte Kiss Zsolttól, nézze meg, melyek azok a költségelemek, amelyek így „darabként” téríthetők és a maradékhoz – ilyenek például az ellátáshoz szükséges gyógyszerek - szabja az egyes ellátási esetekért járó díjat. PintérSándor akkor jelezte azt is: tudja, hogy ez egy súlyos feladat.
A miniszteri expozé után később, ugyanezen konferencián Kiss Zsolt előadásában nem reagált a tárcavezető által elmondottakra, de szinte minden szakmai fórumon arról beszélt, hogy az egészségügyben megtörtént béremelés összegét is, amely most a gyógyítási költségektől elkülönítve jut el az intézményekhez előnyösebb volna beépíteni a HBCS-be. Mivel ezzel nagyobb döntési szabadságuk lenne az intézményvezetőknek, ezzel nagyobb döntési szabadságuk lenne, könnyebben tudnának gazdálkodni, illetve uralni az adósságok kezelését. Álláspontja mellett érvként gyakran arról is beszélt, így például a másfélszer több beteget ellátóknak másfélszer annyi HBCS jár, amiben automatikusan benne van a bér is, amelyből automatikusan lehet bővíteni szükség esetén a létszámot, ösztönözni minőségi ellátásra az dolgozókat.
A miniszter elvárása és az előadása is ezzel ellentétes elvárást fogalmazott meg, amikor azt kérte a főigazgatótól, hogy a teljes bérköltséget is „vegye ki” a HBCS költségelemeiből. Ennek végrehajtása a kritikusai szerint tovább a merevítette volna a rendszert és segítette volna a további centralizációt.
A Népszavának több szakember is arról beszélt, hogy ezek minisztériumi törekvések egy ideig elcsendesedtek, aztán az év elejétől újra meg újra előkerültek. Ebben az ügyben egymást érték a tárgyalások, egyeztetések, ám a NEAK ellenállt a HBCS szétszedésének.