Praxisvásárlás OEP-finanszírozásból?
Várhatóan élénkíteni fogja a praxispiacot a MedicalOnline birtokába jutott háziorvosi alapellátásról szóló koncepció és törvénytervezet azon elképzelése, amely szerint a praxisjog megvásárlását – az eddigiektől eltérően – az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól az ellátásért járó pénzből is lehetne finanszírozni.
Kerettörvénynek tűnik a régóta várt alapellátási törvénytervezet, amelynek részletei kidolgozására alapvetően a területért felelős miniszter kap majd felhatalmazást, így az ördög várhatóan a miniszteri rendeletek részleteiben lesz majd. Mindezek ellenére a tervezet és a koncepció sok pozitívumot tartalmaz az alapellátók számára, és a háziorvosok néhány korábbi kívánsága is meghallgatásra talált. Ilyen lehet például az egészségügyért felelős államtitkár által már említettiparűzési adó (IPA) eltörlése, amelyre azonban többféle elképzelés is létezik, s gyanítható, hogy nem az Emberi Erőforrások Minisztériumának koncepcióját, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatát fogadja majd el a parlament, amely az önkormányzatokra bízná az IPA elengedését. A kedvezmény azokra a praxisokra vonatkozna, amelyek OEP-bevétele nem éri el a tízmillió forintot évente, ami a praxisok kisebbik részét jelenti.
Kiforratlannak tűnnek a praxisközösséggel-csoportpraxisokkal kapcsolatos víziók, a részletek itt is a kapcsolódó rendeletekből derülnek majd ki és több kérdés is felmerülhet finanszírozási, felelősségi és érdekeltségi szempontból is. Az már az eddigi, többnyire nem túl jó eredménnyel záruló praxisváltó pályázatokból is kiderült, hogy a kiöregedő háziorvosokat nem lehet néhány év alatt pótolni, így a megoldást a csoportpraxis kialakításában látja a döntéshozó. A betöltetlen praxisokat hozzácsapnák azokhoz, ahol még van háziorvos, azonban a reális működtetés részletes szabályait még nem ismerjük.
Szintén rendeleti szinten dől majd el az ügyeleti szabályozás kérdése, míg aszakfelügyeleti rendszert egy „kollegiális szakmai vezető háziorvos” vezetésével képzeli el a törvényalkotó. Nem törekedik a döntéshozó a praxisjogvédelmének növelésére; a jogbizonytalanság megtartása az önkormányzati önkényt nem csökkenti, bár ezt régóta szorgalmazzák a háziorvosok és szervezeteik is. Újdonság viszont, hogy a praxisjog megvásárlását – az eddigiektől eltérően – OEP pénzből is lehetne finanszírozni, ami várhatóan élénkíteni fogja a praxispiacot.
Egyelőre nincsenek tervek arra, hogyan változna, és változna-e a finanszírozás, és bár mind az előző, mind pedig a mostani ciklusban több alkalommal bővült a praxisok bevétele, ennek mértéke az alapellátás finanszírozási gondjait nem oldotta meg, inkább csak arra volt elegendő, hogy a víz felett tartsa a rendszert. Érdekesség a tervezetben, hogy külön bekezdésben foglalkozik a területi ellátási kötelezettség (TEK) nélküli háziorvosok helyzetével, hiszen a hatályos jogszabályok szerint a TEK nélküli háziorvosok praxisjoga 2015. december 31-ével megszűnik.
A koncepcióban megfogalmazott célok és az ott „vizionált” szakdolgozói és háziorvosi bértáblákban szereplő összegek a jelenlegi magyar egészségügy bérszínvonalat figyelembe véve akár vonzóak is lehetnének, azonban kérdés, hogy lesz-e forrás ezek biztosítására. Kérdés az is, hogy a koncepcióban említett, 2017-től rendelkezésre álló 20 milliárd forint évente valóban megjelenik-e majd a büdzsében, és elég lesz-e a feladatok megvalósítására. Már csak azért is, mivel a törvénytervezet mellé csatolt hatásvizsgálati lapon a „költségvetési hatás” és „fenntartható fejlődés” rovatban nulla szerepel.
