Póta György: Felmorzsolódhat a házi gyermekorvosi ellátás

Két cikluson át vezette, 2012 és 2020 között a Házi Gyermekorvosok Egyesületét. Milyen volt az együttműködés az egészségügyi kormányzattal, megfogadták-e a szakmai javaslataikat?

Az én döntésem volt, hogy befejezem. A fő oka éppen ez volt, hogy annyit változott az utolsó években, 2015-16-tól az egészségirányítás, hogy egyre kevésbé voltak kíváncsiak a szakmai szervezetek véleményére. Én meg az a típusú ember vagyok, aki akkor is elmondja a véleményét, ha nem kérdezték vagy nem voltak kíváncsiak rá, és ezt nagyon rossz néven vették, egyre kevésbé tolerálták. Ennek az lett a következménye, hogy az utolsó időszakban gyakorlatilag kihagytak az egyeztetésekből. Úgy éreztem, hogy akkor inkább olyanok vezessék az egyesületet, akik több és jobb kapcsolatot tudnak kialakítani a jelenlegi vezetéssel.

Azóta lát valamilyen pozitív változást vagy intézkedést?

Nem, pont ez hiányzik. Meg kéne változtatni a gyerekellátás struktúráját – ezzel a szakma egy része is egyetért. A kormányzatnak pedig mintha nem lenne igazi elképzelése, nem tud mit kezdeni a gyerekellátással. Hagyja, hogy sodródjon. Ez a legrosszabb. Szeretném megjegyezni, hogy mi elsősorban egy szélesebb körű alapellátást javaslunk, mint egy piramis, amelynek a legszélesebb része az alapellátás, de nem ez az irány valósul meg, ami fölmorzsolja a humánerőforrásban még meglévő lehetőségeket.

Mit gondol az új ügyeleti rendszerről, amit hamarosan Budapesten is bevezetnek?

Októbertől lesz ez Budapesten, mindenhol máshol már bevezették. Arról, hogy milyen lesz, nem tudok nyilatkozni, mert még nem vagyunk benne. Ugyanakkor Budapest egy teljesen más helyzet a háziorvosi ellátásban, mint a vidék. Budapesten – főleg a felnőttellátásban – reggel nyolc és este nyolc között van ellátás, délben szünet van. A gyerekorvosok majdnem minden kerületben úgy dolgoznak, hogy csúsztatott rendelési időkkel reggel nyolc és este nyolc között folyamatos ellátást biztosítanak, és este nyolctól van másnap reggel nyolcig az ügyeleti idő. Ehhez képest vidéken nem így volt, mert ott már a késő délutáni órákban véget értek a rendelések. Ezért alkották meg azt a rendeletet, hogy délután négy órától van az ügyelet, és négyig kell ledolgozni a praxisokban a munkát. Ez Budapesten eszméletlen zűrzavart fog okozni, ha itt is így lesz, mert a szülők nem találnak majd délután négy után gyerekorvost, akihez elmehetnének, csak az ügyeletet, és nem ehhez vannak szokva.

Lehet már tudni, hogy Budapesten is így fog-e működni az új ügyeleti rendszer?

Ez a kérdés, hogy négykor be kell-e fejezni a rendelést – erre nem tudok válaszolni. Pest megyében van olyan település, ahol nem lehet délután négytől rendelni, mert ügyelet van, és van olyan település, ahol az orvosra van bízva, hogy akar-e estig rendelni, vagy nem. Most Budapesten mindenki estig rendel. Ha egységesen köteleznek mindenkit, hogy hagyja abba a rendelést négykor, abból botrány lesz, ha pedig nem, akkor óriási káosz, hogy van, ahol még rendelés van, és van, ahol már csak ügyelet. Magyarul az ügyeleti rendszer Budapesten teljesen másképp működik, mint ahogy vidéken, ezért szerintem nem lehetséges egy az egyben adaptálni. Ha maradhat este nyolcig a rendelés, akkor mi értelme van nyolctól tízig fenntartani egy kétórás ügyeletet? Mert este tíz után már csak a kórházak vannak. Konkrétumokat nem tudok, csak a félelmeimet tudom elmondani, majd kiderül, pontosan hogy tervezik, mik lesznek a végrehajtási rendeletek. Akkor lehet majd arról beszélni, hogy ez működőképes-e, vagy eleve halálra van ítélve.

Ha kapna egy lehetőséget a Semmelweis-nap alkalmából, hogy megfogadják a javaslatait, mi lenne az a három, amit mondana?

Az első, hogy a gyerekellátást másképpen kezeljék, mint a felnőttellátást. Ezt soha nem vették eddig figyelembe, mindig a rendeletek megalkotása után vették észre, hogy jé, hát ez nem adaptálható a gyerekorvosi ellátásra, akkor most utólag mit csináljunk? Tehát egy gyerekbarát szemléletnek kellene megjelennie, ha már ennyire családbarát ez a kormány.

A másik nyilvánvalóan, amit negatívumként említettem korábban, hogy az alapellátás – jelen esetben a gyerek-alapellátás, de ez az egész alapellátásra érvényes – kapja meg azt a presztízst, azt a fajta anyagi és erkölcsi megbecsülést, azokat a műszereket, amelyekkel európai szintű munkát lehetne végezni az alapellátásban.

Ehhez kapcsolódik a harmadik: hogy mindezeknek az lehetne az eredménye, hogy jönnének a fiatalok, mert az az igazság – és ezzel nem akarok senkit megbántani –, hogy 70-75 év fölött nem lehet megújulást várni a kollégáktól, tehát a jelenlegi háziorvosi, házi gyerekorvosi garnitúrával nem lehet hatalmas változásokat véghezvinni, mert már berzenkednek tőle, nem akarják. Viszont nincs helyettük senki. Tehát ez egy ördögi kör; amíg nincs utánpótlás, addig nem lehet változtatni a dolgokon, de amíg nem lesznek látható változtatások, addig nincs utánpótlás. Erre a feloldhatatlan ellentétre kellene valamilyen megoldást találni, mert enélkül rövid időn belül fel fog morzsolódni a házi gyerekorvosi ellátás Magyarországon.

A teljes interjút a Szabad Európa közli.