Patikák: van, ahol a visszavásárlás tulajdonelvételt jelent
Nem javítja a gyógyszertárak jövedelmezőségét, ha az állam támogatott hitelt ad a gyógyszerészeknek ahhoz, hogy növeljék tulajdonrészüket a patikákban – mondta a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak.
Korodi Karolina véleménye hasonló a GKI-EKI Egészségkutató Intézet 2010 végén készült tanulmányában leírtakkal: „Teljes mértékben félrevezető… a tulajdonlást állítani a középpontba. Attól nem lesz jobb a patika működése egy-egy településen, hogy a gyógyszerész tulajdonolja, hiszen a készletezés költségei, a folyamatos karbantartási-beruházási igény egyre nagyobb terhet ró rájuk. Ha az árrés-tömeg nem változik, akkor a csődök száma erőteljesen emelkedni fog, főleg éppen a gyógyszerész-tulajdonolta patikáknál (mivel a tőkepótlási képességük sokkal alacsonyabb, mint a lánchoz tartozó, tőkeerős tulajdonosokkal rendelkező gyógyszertáraké)."
Korodi Karolina szerint meglehetősen pontatlan a visszavásárlás fogalom használata, hiszen a rendszerváltást követő első privatizációs folyamat lezárulása után sem volt a gyógyszertárak 100 százaléka gyógyszerésztulajdonban. Azokban a patikákban, ahol alapítás óta, akár több 10 éve nem gyógyszerész a tulajdonos, a visszavásárlás szó tulajdonelvételt jelent.
A szövetség felmérései szerint a mintegy 2400 hazai gyógyszertár negyede, minimum 600 olyan patika működik ma Magyarországon, amelynek nem vagy csak részben gyógyszerész a tulajdonosa. Ezekben szakmai és nem szakmai befektetők szereztek részesedést, miután a ’90-es évektől erre lehetőség nyílt. Nem véletlen, hogy míg 2005-ben még csak 2034, 2009-ben már 2500 gyógyszertár működött hazánkban – írja a Világgazdaság.