Parlament előtt az egyetemi kórházak és a háttérintézmények ügye

Fidesz: cél az orvosképzés versenyképességének megőrzése
    
A magyar orvosképzés versenyképességének megőrzése érdekében van szükség a gyakorlóhelyek számának, kapacitásának növelésére, vagyis arra, hogy a klinikák mellett egyéb, a javaslatban egyetemi kórházként szereplő intézményeket is bevonjanak abba, mondta az előterjesztők nevében Pósán László (Fidesz), rámutatva: a külföldi orvostanhallgatók magyarországi képzése évente mintegy 35 milliárd forintos bevételt jelent. Ismertetése szerint, mivel a banális eseteket nem a klinikákon kezelik, így azokkal a hallgatók ritkán találkoznak. Emellett az egyetemi kórházak kategóriájának létrehozása hierarchikus rendet hozna az egészségügyi ellátórendszerbe.

A klinikák mellett eddig is léteztek oktató kórházak, ismerte el a politikus, de azt mondta: azok rendszere a gyakorlatban nem működött, mert nem volt életszerű, hogy egy Budapesten tanuló hallgató Sopronban gyakornokoskodjon.  Ezen intézmények ráadásul nincsenek felkészülve a nem magyar nyelven tanuló diákok fogadására. Közölte: nem az egyetem szuverén döntése lesz, hogy mely gyógyító helyből lesz egyetemi kórház, ezt kormányrendelet határozza majd meg az illetékes miniszter jóváhagyásával, szigorúan figyelembe véve az egészségügyi ellátórendszer egészét.
    
EMMI: szükséges az egyetemi kórházak létrehozása
    
 Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) államtitkára szintén szükségesnek ítélte az egyetemi kórházak kategóriájának létrehozását. Ismertette azt az elemzést, amelyet a világ legszínvonalasabb tizenöt orvosképző egyetemével kapcsolatban végeztek arról, mi emelte ki ezen intézményeket. Kiderült: az egy hallgatóra jutó esetek vagy kórházi ágyak száma Magyarországon elmarad ezektől, ahogy a képzésbe bekapcsolódó egészségügyi dolgozók száma is, vagyis a képzés színvonalában kiemelkedő fontosságú az oktatási-kutatási háttér. Megerősítette: valóban szükség van a portfólió szélesítésére a gyakorlat során.

MSZP: hogyan integrálhatók az egyetemi kórházak a orvosképzésbe?

Tukacs István (MSZP) kifogásolta, hogy az egészségügyért felelős államtitkár nincs jelen a vitán, hogy válaszoljon a kérdésekre, például arra, hogyan integrálhatók ezen kórházak az egyetemek életébe. A kancellárokat a betegút- és ellátásszervezéssel is meg kívánják bízni, vagyis a kapacitás átszervezésével bizonyos intézményi körben, hívta fel a figyelmet az egészségügyi államtitkár programjára. Azt nem vitatta, hogy az átalakítás hozzájárulhat egy tartalmasabb orvosképzéshez, de feltette a kérdést: a mostani oktatókórházaknak mi a szerepe? Hogyan történik az egyetemi kórházak finanszírozása az egyetemi szerkezetben? Tukacs fontosnak ítélte életpálya kijelölését az orvosok számára.

KDNP: számos problémára választ ad az előterjesztés

Harrach Péter (KDNP) kijelentette: az előterjesztés az egészségügy sok problémájának egy részét kívánja orvosolni. Sorolta a már eddig rendezett ügyeket, a bérrendezésről, a praxisdíj növeléséről, a védőnők juttatásainak emeléséről, de arról is, hogy az állam ismét készséget mutat a kórházak adósságrendezésére. Leszögezte ugyanakkor: ezt a végtelenségig nem lehet csinálni, így az előterjesztés szerinte erre is választ ad.

Kijelentette: magas szintű az orvosképzés, és a külföldi hallgatók oktatásának előnyei is fontos szempontot jelentenek. Az egyetemi kórház a betegút-menedzsment optimalizálását jelenti, szögezte le. Felmerül az orvostársadalomban az egyetemi kórházak önállóságának kérdése is, a túlzott központosítástól is tartanak az intézmények, amelyek igazgatói egyeztetést szeretnének, közvetítette félelmeiket a képviselő.

 Jobbik: támogatható lesz a javaslat

Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka úgy fogalmazott: fordítva ültek fel a lóra, mert valójában oktatási tárgyú törvényjavaslat van előttük, és nem egészségügyi. Hozzátette: a javaslat inkább arról szól, miként lehetne azt a valódi problémát orvosolni, hogy a térítéses orvosképzésben résztvevő, főként külföldi hallgatókat megfelelő oktatáshoz juttassák. Ehhez a megfelelő működtetési feltételeket nem tudják ma biztosítani száz százalékig az orvosegyetemeken, számolt be saját tapasztalatairól. Ennek és az orvosképzésnek a fejlesztése elsődleges feladat, rögzítette.

Tisztázandónak tartotta, hogy a Semmelweis Egyetemmel mi lesz, hiszen ez az egyetlen kizárólag egészségügyi profilú intézmény. A szuperkórházak létrejötte szintén további kérdéseket vet fel, jegyezte meg. Átgondolandó, hogy az egyetemekhez közeli ellátási területeken jelenleg is zajlik klinikai ellátás. A változtatásokkal még inkább a klinikai ellátás felé billenhetnek el, mondta, és szintén átgondolandónak tartotta az egyetemi és a fenntartói feladatokat.

A gyakorlati képzőhely kapacitás növelését ugyanakkor támogatják, közölte. Összegzése szerint a törvényjavaslatban van elegendő fék és ellensúly, hogy az egészségügyi oktatás és a képzőhelyek színvonalának fejlesztését elérjék. Úgy tűnik támogatható lesz a javaslat, bár módosítók érkeznek majd hozzá, közölte.

Államtitkári reagálás

Palkovics László oktatási államtitkár az elhangzottakra reagálva közölte: a felsőoktatás fejlesztésének egyik fontos elemét, az orvosképzés fejlesztését tartalmazza az előterjesztés. Ennek egyik eleme a külföldi hallgatók itt tartása. A másik eleme, hogy a gyakorlati képzésen javítsanak, most ugyanis nem tudnak elegendő mértékű ilyen képzésen részt venni a hallgatók. Kitért arra, hogy 2010-ben 755-en kértek engedélyt külföldi munkavégzésre, míg 2015-ben 393-an, tehát a tendencia csökkenő. Ugyanakkor a kedvezőtlen korfa és a külföldre távozók miatt az orvosok pótlása mindenképpen feladat, mutatott rá. Szólt arról is, hogy az ellátórendszer 17-18 százaléka ma a klinikákon található, s fontos ennek a portfóliónak a szélesítése. Jelenleg a négy klinika tartozásállománya 2,5 milliárd, működésük stabil. Hozzátette: a javaslat egyeztetett álláspontot tartalmaz.

Képviselői hozzászólások

MSZP: hogyan segítik az átalakítások a romákat?

A szocialista Teleki László egyetértett azzal, hogy az orvosképzés fejlesztésére szükség van. Ugyanakkor feltette a kérdést, miért a képviselők nyújtották be a javaslatot, és miért nem a kormány. Azt kérdezte, milyen pozitív eredménye lesz az átalakításoknak a romákra, vagy a szegénysorban élőkre nézve. Lesz változás abban, hogy a magyarországi romák 10-12 évvel korábban halnak meg, mint a nem romák? Párttársa, Gúr Nándor hozzátette: az országban óriási az ellátásbeli különbség, és nagyon nagy leterheltség mellett dolgoznak az egészségügyben.

Tukacs István (MSZP) kiemelte: aktuális egészségügyi ügyekre is kell tekinteni a napirendnél. Az engedélykérők számának csökkenése nem azt jelenti, hogy a kint lévő és praktizáló orvosoké csökken. Egy idő után elfogynak a rendszerből azok, akik alkalmasak arra, hogy külföldön dolgozzanak. A klinikai számlák nem nőnek, de a kórháziak mindig visszaemelkednek; ez felveti a finanszírozás kérdését, jegyezte meg. Reményét fejezte ki, hogy az előterjesztés a jó orvosképzést szolgálja majd, és nem azt, hogy a drágán kiképzett orvosok majd külföldön praktizáljanak.
    
Jobbik: előremutató a javaslat

Rig Lajos (Jobbik) szerint a finanszírozásról később kell majd vitatkozni. Hozzátette: azt is látni kell, hogy az előterjesztés jó szándékú, előremutató, segíti az orvosképzést, és azokat ösztönzi, akik ebben az egészségügyi rendszerben tanultak és dolgoznak. Párttársa, Lukács László György hozzátette: törekszik a javaslat arra, hogy a külföldi diákok itthon tartása megvalósuljon, de ez nem biztos, hogy sikerülni fog. Ezek a hallgatók nagyobb részt a diploma megszerzése után "elstartolnak" az országból, mondta, hozzátéve: ez valószínűleg minden más külföldi intézménynél is így van. A magyarországi hallgatók oktatási körülményeinek javítására azonban alkalmas lehet a javaslat. Felvetette külföldi források bevonásának lehetőségét is az orvosképzésbe.

Pósán László (Fidesz) előterjesztőként kiemelte: azért ők adták be a javaslatot, mert Debrecenből indult a kezdeményezés. Itt a megyei kórház és a klinika egy városon belül van, és a Kenézy-kórházban egyaránt működnek klinikai oktatók, tanszékek, régi hagyománya van az együttműködésnek, a jogszabályi feltételek azonban sokszor ezt akadályozták. Ezt követően a tárca javaslatára általánossá tették az előterjesztést. Azért van szükség erre az új jogi kategóriára, mert így nem lesz összekeverhető a klinikákkal. Az egyetemi kórház nem tartozna a klinika alá, jelezte. Ha az orvosképzés gyakorlati oldalát meg tudják erősíteni, az visszaköszön majd az alapellátásban is, tette hozzá a fideszes politikus.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

Határozathozatalok: átvezették a jogszabályokon a háttérintézményi változásokat
    
A parlament 132 jogszabályon vezette át a háttérintézményi változásokat, erről 114 igen szavazattal, 34 nem és 23 tartózkodás ellenében döntöttek a képviselők. A kormány júniusban a gyors és hatékony ügyintézéssel és a magasabb szakmai színvonallal indokolta 90 szervezet tevékenységének felülvizsgálatát és szervezetalkotási szabadságával élve döntött közel 50 központi költségvetési szerv, minisztériumi háttérintézmény megszüntetéséről jogutódlással vagy anélkül szeptember 1-jével, illetve 2017. január 1-től és március 31-től.

A stratégiai, szakmai irányítási, jogszabályalkotáshoz kapcsolódó feladatokat a tárcák vették, illetve veszik át, a hatósági feladatok pedig területi szinten a fővárosi és a megyei kormányhivatalokhoz, helyi szinten pedig a járási illetve kerületi hivatalokhoz kerülnek.