Paralelimport – élettől elrugaszkodott elképzelés
A kormányprogram gyógyszerpiaci fejezete nem túl konkrét, ám van benne egy mondat, mely alapvető változásokat generálhat(na) a területen. A kabinet a gyógyszerárak mérséklése érdekében felveti a párhuzamos importból származó gyógyszerek térnyerésének elősegítését. Vajon ennek a lehetőségnek a megteremtése mekkora megtakarítást eredményezhet a gyógyszerkasszában – erről kérdeztük dr. Molnár Márk Pétert, a Corvinus egyetem oktatóját.
– Megdöbbentem, mikor olvastam a kormányprogramnak azt a változatát, amiben ez a kitétel szerepel. Véleményem szerint semmilyen hatása nem lesz az elképzelésnek, mivel gyakorlatilag nem lehet megvalósítani az életben. Elképzelni is nehéz egy ilyen rendszer működését, aki kitalálta, az vélhetően nem ismeri teljesen a gyógyszerellátást. A paralel import esetében bejelentési kötelezettsége áll fenn a behozatalt végzőnek az OGYI irányába, az intézetnek pedig ezeket a termékeket pontosan nyomon kell követnie. Ebből az következik, hogy ha minden patika elkezd törvényi kötelezettségénél fogva össze-vissza importálni gyógyszereket, akkor azt nem lehet majd követni semmilyen módon. Ez nonszensz.
Ráadásul a jelenleg hatályos szabályozás szerint a hazai forgalmazó kéri a támogatást a termékre, tehát, ha számos forrásból érkezik import készítmény, akkor ezeket elvi síkon az egyes forgalomba hozóknak külön-külön kellene a támogatásba fogadtatniuk. „Az nyilván nem elképzelhető, hogy mondjuk a Pfizer befogadtat egy drága gyógyszert, majd hazánkban mégsem tud eladni, mert tőle független jogi személyek elkezdik árusítani a más országokból származó dobozokat követhetetlenül. Az egész felvetés elképzelhetetlen a való életben.”
Ha mégis elengedjük a fantáziánkat, és azt képzeljük, hogy egy ilyen rendelkezés életbe lép, akkor ez annyit jelent, hogy a hazai fix támogatási paraméterek mellett a kereskedők abban válnak érdekeltté, hogy olcsóbban vegyenek gyógyszert más országokban, és azt maguk hozzák be, és adják el. Ez az érdekeltség egyébiránt ma is létezik, és elvi lehetőség ma is van arra, hogy ezt a saját hasznuk növelése érdekében megtegyék. Meg is teszik, csak nem a jogszabályi bejelentési kötelezettségeknek megfelelve, hanem kvázi kézen-közön. Ezzel a hazai gyártók és a hazai forgalmazók/képviseletek is buknának jelentős összegeket, hiszen arról volna szó, hogy az itthon általuk forgalmazott gyógyszereket nem ők adnák el, hanem más országok vállalatai. Ennél az igen bonyolult elképzelésnél sokkal egyszerűbben is lehetne csökkenteni a kiadásokat hatékonyabb szabályozással. Érdemes volna megkérdezni a hazai gyártókat, hogy azt választanák, hogy ők adnak el hazánkban a jövőben is 10 százalékkal alacsonyabb áron, vagy inkább egy olyan szabályozást szeretnének, ahol az általuk forgalmazott készítményeket más országokból vesszük meg 10 százalékkal alacsonyabb áron. Nem nagyon értem ezeket félmondatokat, de kis aggodalommal tekintek a jövőbe ezek hatására.