Ötvenmilliárdos piac

Számos szakértő úgy értékeli, hogy néhány nappal ezelőtt egy apró törvénymódosítással lényegében megtörtént a biztosítói modellváltás: a Fidesz vezette kormánytöbbség korlátlanul adó- és járulékmentessé tette ugyanis a cégek számára a dolgozóikra kötött egészségbiztosítást. Hogy mindez pontosan mivel jár és milyen hatással lehet az ellátórendszer egészére, arra Réthelyi Miklósnemzeti erőforrás miniszter is egyelőre „csak" keresi a választ – írja a Népszabadság. Azt viszont sietett kijelenteni, hogy a helyzetet nem kívánja „visszacsinálni", tehát nem kéri a sebtében elfogadott törvénymódosítás visszavonását, inkább annak nézne utána, hogy ha már megtörtént, akkor milyen előnyöket lehet kicsiholni belőle. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár ugyanakkor azt állítja, hogy vele erről a módosítóról senki nem egyeztetett, és továbbra is kiáll a szolidáris, kockázatközösségen alapuló egészségügy mellett.

Egyelőre eldönthetetlen, hogy valóban a hivatalos egészségpolitika megváltozása rejlik-e a történtek hátterében, vagy mindössze rögtönzésről van szó. Kincses Gyula egykori egészségügyi államtitkár egyetért azokkal, akik szerint megvan az esélye annak, hogy a magánbiztosítók támogatása az egészségügy kettészakadását idézze elő. Az, hogy az új rendszer mekkora károkat okoz a gyakorlatban, majd attól függ, hogy a magánbiztosítók hol költik el a pénzüket. Ha egy teljesen elkülönült „másik" magán-ellátórendszer alakul ki, akkor az egészségügy valóban kettészakadhat az ingyenes közellátásra és a „rendes", fizetős egészségügyre. De ha a kialakuló magánbiztosítások legalább részben egy a közellátásra ráépülő ellátórendszert finanszíroznak, illetve ott vásárolnak legálisan hozzáférhető többletszolgáltatásokat, akkor még hasznos is lehet az új rendszer. Hiszen a pénz egy része a közellátás működését is javíthatná, és a személyes szolgáltatás legális megvásárlásával hozzájárulna a hálapénz visszaszorításához.

Gilly Gyula orvos-közgazdász ennél kicsit tovább is gondolta a várható következményeket. Szerinte az adókedvezmény okán a költségvetésbe be nem folyt összeget a kormány kénytelen lesz más módon beszedni, így aztán könnyen előállhat az a helyzet, hogy a gazdagok ellátását végül valamennyi adófizető állja. A szakember szerint ráadásul az egységes közellátórendszer a működőképesség határán tántorog, és közel sincs olyan állapotban, hogy értelmesen kiegészíthető legyen a magánbiztosítással. Az, hogy ki mihez jut hozzá az egészségügyben, ha ellátásra szorul, jelenleg igencsak esetleges.

Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Oktatókórház főigazgatójaként dolgozó egyesületi elnök szerint magas színvonalú, több tízezer beteg kiszolgálására alkalmas magánkórházi hálózatról Magyarországon nem beszélhetünk. Vannak viszont több tíz milliárd forintos fejlesztések, amelyek eredményeként korszerűvé tett állami kórházak, egyetemi klinikák megfelelnek a magánbiztosítók által képviselt igényeknek, így ez utóbbiak lehetnek az esetleges piacnyitás nyertesei – írja a Magyar Nemzet.

Csiba úgy véli, a munkáltatók és magánbiztosítók közötti megállapodások eredményeként létrejövő mintegy ötvenmilliárdos piac minél nagyobb szeletének megszerzéséért komoly verseny várható a magas színvonalú szolgáltatásra képes intézmények között, mert az elmúlt nyolc év 40 milliárd forintot meghaladó elvonásai miatt ők is forráshiánnyal küzdenek, és szükségük van a friss pénzre - állította Csiba Gábor.