Ötmillió túlsúlyos és hárommillió ételallergiás

Kelet-Európában a lakosság 58 százaléka túlsúlyos, ugyanakkor mindössze 49 százalék tekinti magát annak. A magyarok legnagyobb aggodalmuknak rendre az egészséget tartják: közel hárommillióan szenvednek valamilyen ételallergiától és/vagy –intoleranciától, és a lakosság több mint fele speciális étrenddel vagy bizonyos összetevők elhagyásával törekszik egészségi állapota javítására. Mindez átrajzolja a fogyasztói attitűdöket és a vásárlási preferenciákat egyaránt.

Az elhízás világszerte ijesztő méreteket ölt, és a jelenség veszélyeinek tudatosulása fokozatosan cselekvésre ösztönzi a fogyasztókat: a Nielsen felmérése szerint Közép-Kelet-Európában az emberek 81 százaléka próbál fogyni étrendmódosítás és/vagy diéta által; Magyarországon ez 84 százalék. A válaszokból az is kiderült, hogy az étrend tudatos átalakítása messze vezető súlykontroll opció a honfitársaink körében; a testmozgás, sport mellett a válaszadók közel kétharmada (63%) teszi le a voksát. A fogyókúrás tablettákat, shake-eket és fittnesz szeleteket csupán 10 százalék választja.

Az étrend átalakításában fontos szerepet kap a károsnak vagy egészségtelennek ítélt élelmiszerek kiszorítása, kiiktatása. Százból 62 magyar törekszik arra, hogy kevesebb csokoládét, magas cukortartalmú ételt fogyasszon, és minden második válaszadó hangsúlyozta a fokozott friss zöldség-gyümölcs fogyasztást is. Legalább ennyien igyekeznek kevesebb zsíros ételt fogyasztani, de népszerű a csökkentett adagok „trükkje is”. A Nielsen kiskereskedelmi adataiból pozitív trend rajzolódik ki: friss gyümölcsből, müzliszeletből és natúrjoghurtból valóban több fogy.

A magyarországi lakosság közel egyharmada szenved valamilyen ételallergiától- és/vagy –intoleranciától (az európai átlag 22%). „Vezet” a laktózérzékenység, az érintettek közel egyötöde nem kimondottan tejrajongó. A glutén és szója szintén dobogós az allergialistán. Mindez jelentősen befolyásolja a fogyasztó döntéseket is: Nálunk a fogyasztók kétharmada (68%) hajlandó többet is fizetni olyan ételekért és italokért, amelyekben nincs általuk nemkívánatosnak tartott alkotóelem. Ebből a szempontból a magyarok egészségtudatosabbak az európai átlagnál. A termékcímkéken feltüntetett tápanyag-információ egyre fontosabb, a fogyasztók kétharmada alaposan áttanulmányozza, mit tartalmaz az adott termék. Emellett jellemzően a hazai terméket választja, amennyiben lehetséges.

A magyarok között vezető aggodalom az egészség, mutat rá a Nielsen fogyasztói bizalmi indexe: a válaszadók több mint egyötöde nevezte meg elsődleges vagy másodlagos fő félelemként. Nem véletlenül: az elhízás szervezetre gyakorolt hosszú távú egészségromboló hatását több tudatosító kampánnyal igyekeznek tudatosítani Európa-szerte. A kormányok különféle, gyakran felemás kormányzati rendeletekkel és adónemekkel igyekeznek helyi szinten visszaszorítani az obezitás globális jelenségét. Ezek hosszú távú hatása még nem ismert.

„A gyártók is felismerték a globális » egészség az új szexi« trendet és az ebben rejlő hatalmas üzleti potenciált” – mondta Séra Katalin, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. „Ez már csak azért is fontos, mert kutatásaink szerint a fogyasztók közel fele szerint nincs elegendő egészséges termék a boltok kínálatában.”

A piaci szereplők, észlelve a megváltozott fogyasztói igényeket, többféle választ adhatnak a teret nyerő egészségtudatosságra. Egyrészt újragondolhatják a termékkiszerelést: már nem divat az extra nagy csomag, illetve a marketingstratégiába is beilleszthetik a mértékletességre törekvés üzenetét. A meglévő termékek újragondolása összetevők szintjén ugyanígy gyakori gyártói reakció: mind több csökkentett cukor-, só- és zsírtartalmú termék bukkan fel a polcokon. Emellett új formulák kialakításával a termékportfólió egészségesebb termékekkel bővíthető, így a korábban közömbös fogyasztók is megszólíthatók.