Orvoshiány: milliókat kellene visszafizetniük a külföldre távozóknak?
Az orvoselvándorlás megoldása sürgős: a szakorvosi képzés szinte leállt, havi nettó 90 ezer már nem elég csábító. A hiányszakmában elhelyezkedő orvosok 50 százalékos béremelése sem volt túl sikeres akció. A Pécsi Tudományegyetem orvosi kara úgy tartaná itt a rezidenseket, hogy kifizettetnék az oktatásukra fordított összeg egy részét azokkal, akik nem Magyarországon kezdenek el dolgozni.
Mint az egészségügyi szakma mondja, katasztrofális állapotok vannak, az idén meghirdetett orvos gyakornoki álláshelyeknek mindössze a felére akadt jelentkező, a többiek inkább külföldön próbáltak szerencsét. Abban a kórházigazgatók és a rezidensek is egyetértenek, hogy meg kell akadályozni az orvoselvándorlást, különben hónapokon újabb belül tömeges kivándorlás következhet.
Nettó 200 ezer és hálapénz sem kell
Az egyetlen gyógymódot a bérek drasztikus megemelése lenne; egy idei közvélemény-kutatás szerint a nettó 200 ezer forintos kezdő fizetés, a kiszámítható életpálya és a megfelelő minőségű szakképzési rendszer itthon tarthatná a fiatalokat. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint ha ezek teljesülnének, akkor a fiatal orvosok 93 százaléka szerződésben is vállalná, hogy nem fogad el hálapénzt. „Alapvető kormányzati prioritásnak kellene lennie az orvosi bérek rendezése. Már nincs idő éveket várni, hetek, hónapok állnak csak a probléma rendezésére, ha nem történik semmi, akkor tömegesen vonulnak külföldre a fiatal orvosok” – mondta Papp Magor a Hírszerzőnek.
Hogy a kormány megadja a hőn áhított bérezést, az egyelőre kérdéses, legalábbis erre utaló jel nincs. Pedig Orbán Viktor már a tavaszi választások előtt is célul tűzte ki az egészségügyi rendszer rendbetételét és az orvoselvándorlás megállítását. Béremelésről nem hallani, igaz, az egészségügy megmentését célzó Semmelweis tervben utalnak rá. A felvázolt életpályamodell többlépcsős bérfelzárkóztatást, a szakképzési rendszer felülvizsgálatát, díjakat, címeket, dolgozói kártyát és rugalmas foglalkoztatást ígér. A rezidensek reményei szerint mindez 2011 őszén be is indulhat, ám addig is megtették az első lépést: meghirdették a zöldkeresztes mozgalmat. Eszerint dupla annyi bért kapna az az orvos, aki nem fogad el hálapénzt. Ezt egy zöld kereszt viselésével jeleznék a betegek felé.
Az elmúlt években azonban nem ez volt az első próbálkozás a fiatalok itthon tartására, volt aki korbáccsal, volt aki mézesmadzaggal próbálkozott. Székely Tamás, az előző egészségügyi miniszter röghöz kötötte volna a rezidenseket. A rezidensek kilenc évig nem hagyhatták volna el azt az intézményt, ahol állást kaptak, ellenkező esetben vissza kell fizetniük szakorvosi képzésük teljes költségét, mintegy hatmillió forintot. A rendeletet végül Szócska Miklós visszavonta, ám van aki, most is hasonló módon tartaná itthon a fiatalokat.
Ha elmegy az orvos, törlesszen!
A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara ugyanis szintén visszafizettetné a képzési költséget ez elvándorlókkal. A Felsőoktatási Törvény módosításához elküldött javaslatuk szerint ugyanis vissza kellene fizetniük képzési költségeiknek egy részét vagy egészét azoknak az orvosoknak, akik a diploma megszerzése után azonnal vagy rövid idő után külföldre mennek dolgozni. Az elképzelések szerint az orvostanhallgatónak nyitnia kellene egy bankszámlát, melyen 0 törlesztő részletű, 0 kezelési költségű hitelt (a képzés körülbelül 13 millió forintba kerül) halmoznak fel tanulmányaik során. Ha a képzés után meghatározott ideig Magyarországon dolgozik, akkor nem kell fizetni, ha viszont bizonyos időn belül külföldre megy, akkor igen. „Jelenleg az adófizetők nem kevés pénzéből képezzük más országoknak az orvosokat, úgy hogy eközben orvoshiány van Magyarországon. Ezért javasoltuk ezt” – mondta a Hírszerzőnek Miseta Attila, a PTE ÁOK dékánja, hozzátéve, hogy ez a helyzet méltánytalan gyakorlat az adófizetőkre nézve.
A javaslatot a kar vezetése elküldte a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárnak, de egyeztetett a helyi hallgatói önkormányzattal is, akik nem utasították el egyből a felvetést. Mint Miseta Attila mondta, nincs kőbe vésve semmi, szerinte együtt kellene a szervezetekkel tovább finomítani a terveket, éppen emiatt nem határozták meg, hogy mennyit és mikortól kellene visszafizetniük a hallgatóknak.
A rezidens szövetség elnöke szerint viszont bármilyen szankció elriaszthatja a fiatalokat az orvosi pályától. Mint mondta, egyrészt diszkriminatív, mivel az kifejezetten az orvosokat akarja büntetni, miközben például a mérnökök egy része is külföldön dolgozik. Másrészt a büntetés és a tandíj bármilyen formájú bevezetése elrettentő hatású. Papp Magor szerint első lépésként mindenképpen a béreket és a munkakörülményeket kellene rendezni, és utána lehet bármilyen egyéb kezdeményezést megfontolás tárgyává tenni.
Miseta Attila azonban nem tart attól, hogy ez visszavetné az orvosképzést, jelentkezési hiány ugyanis nincs, csak mire a hallgatók elvégzik az egyetemet úgy döntenek, hogy más országban praktizálnak.
Kis béremelés, kis siker
A második Orbán-kormány egyébként – eddig – a mézesmadzag taktikát választotta. Júliusban olyan rendeletet fogadott el, amely szerint az orvosi hiányszakmákat választó rezidensek 50 százalékkal több támogatást kapnak.
A fogadtatás vegyes volt, van olyan terület, ahol működött, így például a gyermekgyógyászatban a neurológián, de a mikrobiológusoknál, labor diagnosztikusoknál, patológusoknál ez az összeg nem érte el az ingerküszöböt. „Én ismerek olyat, aki több régióval arrébb költözött, és ott vállalt munkát a több bér miatt” – mondta Papp Magor.
Az általunk megkérdezett kórházizgatók sem érezték a tömeges megmozdulást, mint mondták, a vidéki nagyvárosokban már a sebészekből és a szülészekből is hiány van.
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint 786 álláshelyből 411 minősül hiányszakmás álláshelynek, amelyből idén december 8-ig 169-et töltöttek be.
