Orbán: megvannak az élet újraindításának feltételei
Az élet újraindításának feltételei megvannak, de a védekezést nem hagyhatjuk abba, jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A kormányfő emlékeztetett: két hete vidéken már enyhültek a korlátozások, most Pest megyében is ez történik. Budapest a nagy kérdés, itt van a legtöbb fertőzött és halálos áldozat, és az óriási népsűrűség miatt a rossz döntések korrigálásának lehetősége itt a legnehezebb. Úgy látja, a fertőzöttek számának alakulása azt mutatja, hogy az élet újraindításának feltételei Budapesten is megvannak, de mindenkinek felelősen kell viselkednie. Szombat délelőtt még egyeztet kormányon kívüli szakemberekkel, majd délután megszülethet a döntés a budapesti lépésekről.
Az ügyeletet a bölcsődékben és az óvodákban alakítani kell, mert most, ha be akarják adni a gyerekeket, a szülők a kijelölt helyekre vihetik őket, nem pedig a megszokott intézménybe. Az lenne a jó, ha aki szeretné, oda vihetné a gyerekeket, ahova egyébként is járnak, de meg kell egyezni a polgármesterekkel, mert az óvodák nagy része önkormányzati fenntartású. Hozzátette: amíg az óvodák és a bölcsődék ügye nincs rendezve, nem lehet az iskolákkal foglalkozni. Az iskolák újranyitásáról azt mondta, ma még nem lehet választ adni arra, hogy erre idén sor kerül-e, néhány nap alatt is változhat a helyzet, ezért készenlétre van szükség. A gyermekeknek valószínűleg nem lenne bajuk, de hazavihetik a fertőzést, ezért kell óvatosnak lenni.
Orbán Viktor megjegyezte: Budapest kéthetes késéssel követi a vidéket, és ha mindenki felelősen viselkedik, áttérhetnek a védekezés második szakaszára. A Pesti úti idősotthonnal kapcsolatban elmondta: a főpolgármester "kiváló tanulmányt fog írni" a történtekről, "de meghalt közben több mint 40 ember". Ha "Tarlós István típus ember a polgármester", az odamegy, kézbe veszi a védekezést és rendet tesz – fogalmazott. Hozzáfűzte: azt kéri a polgármesterektől, vállaljanak gyakorlati felelősséget.
A kormányfő arról is beszélt, hogy márciusban az ipari termelés drámaian visszaesett Európában, a turizmus pedig eltűnt. Bár a turizmus is fontos Magyarországon, az ipari termelés messze efölött van. Az ipari teljesítmény az EU egészében 12 százalékkal csökkent, Magyarországon 10 százalékkal, vagyis mi "jobban vettük eddig az akadályokat". Úgy vélte, az áprilisi számok borzalmasak lesznek, a május némi reménykedésre adhat okot, júniustól pedig gyors léptekkel visszatérünk a korábbi növekedési pályára.
A miniszterelnök kifejtette: vannak, akik a gazdasági növekedés visszaesését tartják a legnagyobb bajnak, de ő a munkahelyek elvesztését teszi az első helyre. Magyarországnak képesnek kell lennie a járvány által tönkretett munkahelyek helyett újakat létrehozni, ezért a munkahelyteremtés felé fordulnak, szektoroktól függetlenül, ennek érdekében hoztak intézkedéseket. Emlékeztetett: a közfoglalkoztatásban 100 ezer új embert tudnak felvenni, a honvédség hajlandó fiatalokat fogadni, és bértámogatási rendszert vezettek be, amelynek keretében 5400 vállalat nyújtott be kérelmet, így 72 ezer ember fizetését támogathatja az állam. Július 1-jétől 2 százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó, és több tízezer vállalkozónak alig kell közterhet fizetnie a bérek után. Kiemelte: az első csatát megnyerték, a járványt megfékezték, a második csata a munkahelyek megvédése, és ez is sikerülni fog. Megjegyezte: a 13. havi nyugdíjat is visszaépítik, a válság ellenére is.
Orbán Viktor arról is beszélt: azt várjuk az uniós intézményektől, hogy segítsenek, ne pedig hátráltassanak bennünket. Hangsúlyozta: egy világjárvány közepén vagyunk, Európában 150 ezer körül lehet a halottak száma. Magyarország a legsikeresebben védekező országok közé tartozik, és amikor igazi európai összefogásra van szükség, aggasztó, hogy "az a brüsszeli világ, a brüsszeli bürokraták, akiket mi fizetünk" és akiknek a fontos dolgokkal kellene foglalkozniuk, Magyarországon "köszörülik a nyelvüket". A kormányfő az Európai Bíróság csütörtöki ítéletéről azt mondta: továbbra is a migrációs kérdés mozgatja az európai politikát, a brüsszeli döntéseket, az, hogy el tudják-e érni, hogy rákényszerítsék a tagállamokat, akaratuk ellenére beengedjenek migránsokat. Ez az ítélet is erről szól, de "nem fognak tudni bennünket kicselezni". Hozzátette: ha az Európai Bíróság olyan döntést hoz, amely ütközik a magyar alkotmánnyal, akkor az alkotmánynak kell elsőbbséget adni.
A miniszterelnök a gyöngyöspatai ügyről elmondta: bár az érintett időszak nagyobb részt az előző kormány mandátumára esett, az ügy fontosabb ennél, elvi természetű. A kormány célja, hogy a magyar emberek otthon érezzék magukat Magyarországon, így saját településükön is. Nem fordulhat elő, hogy azért, hogy a kisebbség otthon érezze magát, a többségnek idegennek kell éreznie magát a saját hazájában. Úgy vélte, Soros-szervezetek indították meg az ügyet, amely "pénzszerzési akciónak is elmegy", de van támadási éle is a többséggel szemben. Közölte: a mostani ítélet igazságtalan, "jogot szolgáltat, igazságot meg nem szolgáltat", és nem látszik Gyöngyöspata igazsága, "de mi meg fogjuk keresni". Olyan jogszabályváltozásokra van szükség, amelyek megakadályozzák, hogy ilyesmi még egyszer előforduljon.
