Nyugdíjdömping várható az ápolóknál
Hamarosan hatalmas nyugdíjdömping várható az ápolóknál, a továbbfoglalkoztatást pedig csak nagyon kevesen vállalják. A júliusi, 18 százalékos béremelés után ilyen kilátásokat vázolt fel az Index-nek Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.
A 18 százalékos emelés az inflációt sem fedezi, így a nehéz helyzetben lévő kollégák anyagi gondjait nem oldja meg olyan mértékben, mint szerettük volna– jelentette ki Balogh Zoltán. A MESZK országos vezetése a jelenleg folyó egyeztetések alapján bízik abban, hogy a következő, 2024 márciusára időzített béremelés érdemi előrelépést hoz. Úgy vélik, az igazán látványos béremeléshez feltétlenül szükség lesz egy differenciált bértáblára. Anyagilag és erkölcsileg kiemelt megbecsülésben kell részesülniük az önálló kompetenciakörökkel rendelkező, jól képzett szakemberek, valamint a folyamatos munkarendben foglalkoztatott kollégáknak. Így a jövőben már nem a garantált bérminimum-emelkedéssel kellene versenyezniük, hanem elindulna egy folyamat, melynek eredményeként a fizetésük érdemben felzárkózna az orvosi bérekhez.
A kamara elnökének végső célja, hogy a szakdolgozói–orvosi bérarány a 2020-ban már elért 54 százalékon álljon. Ez a szint jelenleg csupán 22 százalék. A kormány szándékai szerint jövő márciusra 37 százalék lehet a bérarány, ami a magasan képzett, négy-hat vagy akár nyolc évet egyetemen, valamint több évtizedet a pályán töltött szakdolgozók számára még mindig nem elég motiváló.
Hazánkban a MESZK adja ki azokat a jóhírnév-igazolásokat, amelyek külföldi munkavállaláshoz szükségesek. A kérvények száma alapján Balogh Zoltán úgy látja, hogy a helyzet papírforma szerint nem kritikus, hiszen heti szinten kettő-hat fő jelzi távozási szándékát, ami persze lokálisan komoly problémákhoz is vezethet. Hozzátette ugyanakkor, hogy ők csak a jéghegy csúcsát látják, hiszen nagyon sokan más – jellemzően alacsonyabb – pozícióban folytatják, esetleg teljesen elhagyják a pályát, amihez nem szükséges a jóhírnév-igazolás.
Külföld mellett a magánellátásnak komoly elszívó ereje van. Ami biztos, hogy az állami egészségügynek minden egyes elvesztett személy hatalmas kiesést jelent. Mindezeken túl a következő években óriási nyugdíjdömping várható, és a tapasztalat azt mutatja, hogy egyre kevesebben vállalják a további foglalkoztatást: míg a Covid előtt tízből nyolcan-kilencen maradtak a rendszerben, mára ez a szám egy-kettőre csökkent – mutatott rá a kamara elnöke.
Az egészségügyben a nyári szabadságok kiadása a vezetők számára egy lehetetlen küldetés. A szakdolgozókat jellemzően 3-5 napos pihenésre engedik el, két-három hetes igazi kikapcsolódásra esély sincs. Az egészségügyi szolgáltatók szerény mértékben tudják segíteni dolgozóikat. Az intézmények táborokat, napköziket is csak elenyésző számban szerveznek, így a szabadság sok esetben inkább gyermekfelügyeletről, semmint rekreációról szól.
Különösen ráférne a feltöltődés az ellátás gerincét biztosító szervező középvezetői csapatra – tehát a főápolókra, vezető asszisztensekre –, akik a munkát szervezik egy adott intézményben, osztályon, hiszen nekik még a szabadság alatt is kéznél kell lennie a szolgálati telefonnak. A MESZK a jövőben egy javaslatcsomagon keresztül szeretné elérni, hogy az említett szakdolgozók extra ellentételezésben részesüljenek.
A teljes információt ITT olvashatja
