Nincs polcról levehető reformcsomag

Az Európai Néppárt - Európai Demokraták Munkavállalói és Szociális Tagozatának rendezésében zajló, Az egészségügyi szolgáltatók jövője az EU-ban című kétnapos konferencia nyitó napján Őry Csaba magyar néppárti európai parlamenti képviselő elmondta: filozófiaváltás tapasztalható az EU-ban az egészségügyi szolgáltatások területén, figyelembe véve a demográfiai kihívásokat, az alacsony foglalkoztatást, de a legnagyobb kérdés mindenütt ezen ágazati rendszer finanszírozhatósága.
Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt és az Országgyűlés alelnöke előadásában úgy vélte, a téma azért is rendkívül fontos, mert Magyarországon a közelmúltban zajlott le egy sikertelen reformkísérlet az egészségügyi rendszer megújítására. A politikus szerint a legfontosabb kérdés az egészségbiztosítási rendszerek fenntarthatósága, amelynek feltétele a foglalkoztatás magas szintje, a demográfiai egyensúly megtartása és az egészségben eltöltött életévek növekedése.
A foglalkoztatás növelése fontos feladata Magyarországnak és a közép-kelet-európai országoknak, a gazdaság "kifehérítése" erre egy jó lehetőség, ugyanakkor a volt szocialista országoknak egy sajátos, "kapun belüli" munkanélküliséggel kellett szembenézniük a rendszerváltozáskor - fejtette ki Harrach Péter, aki hozzátette: továbbra is nagy probléma a roma lakosság alacsony foglalkoztatottsága, ami többek között a képzettség hiányának tudható be.
A demográfiai helyzet alakulását említve elmondta, az alacsony születésszám is egyik oka annak, hogy a társadalombiztosítási rendszerek nehezen fenntarthatóak. Emlékeztetett arra, hogy a 90-es évek elején radikális visszaesés történt a gyermekvállalásban, ami annak tudható be, hogy a rendszerváltozás egyfajta életmódváltást jelentett a társadalom számára, egyfajta "sokkhatásként" érte a lakosságot, és ez a jelenség nem csak Magyarországra volt igaz, hanem a térség többi országára is.
"Kizárólag a finanszírozási problémák kezelésére vállalkozó egészségügyi reform nem képes sikert elérni; egy átfogó és átgondolt reformra van szükség, nem pedig egy ötletszerű, a kiadásokat csökkentő intézkedéssorozatra" - utalt a politikus a Magyarországon a közelmúltban lezajlott ágazati változtatásokra.
Elizabeth Docteur, az OECD munka és szociális munkacsoport képviselője előadásában úgy vélte, az egészségügyi kiadások növekedése a legnagyobb probléma, a tagállamokban az egészségügyi ellátás felemészti a rendelkezésre álló költségek nagy részét. A szakember szerint az átlagéletkor növekedésével járó többletköltségek emelkedése is komoly kihívás, a tárgyban végzett felmérések szerint 2050-re az idősek száma megháromszorozódik majd az OECD-tagállamokban, ezzel párhuzamosan az egészségügyi kiadások a GDP jelenlegi 1 százalékáról 2-4 százalékára emelkednek. Ezek a változások kihatnak az egészségügyi rendszerek hatékonyságára, de - mint mondta - egy rugalmas rendszer fontos szerepet játszhat az átlagéletkor növekedésében, ami viszont jó irányban befolyásolja az egyes országok gazdaságát.
Elizabeth Docteur emlékeztetett arra, hogy az egyes országok egészségügyi rendszerei eltérőek, azok finanszírozása, fenntartása állami hatáskörbe tartozik, de nincs "egy sikeres" rendszer, és egyetlen országban sincs olyan reformcsomag, amely "levehető a polcról" és átadható egy másik országnak. Azonban - mint a szakember fogalmazott - kísérletezni érdemes, és lehetőséget kell adni arra, hogy az egyes országok kicserélhessék tapasztalataikat.

MTI