Nincs megállás az eladósodásban
A tavalyi, 60 milliárd forintos adósságkonszolidáció után tehát megint gödörben vannak az egészségügyi intézmények, amelyek az év végi kasszakisöpréstől várhatják helyzetük javulását – írja a Magyar Nemzet.
58,6 milliárd forintra rúg a hazai kórházak adóssága, ráadásul ennek közel felét mindössze tíz kórház halmozta fel – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adataiból az mno.hu szerint. A legrosszabb helyzetben a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (Honvédkórház) van, ugyanis egymaga 5,17 milliárdos adósságot halmozott fel, augusztusról szeptemberre ráadásul az összeg 330 millió forinttal emelkedett. Hasonlóan magas, 3,4 milliárdos a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ adóssága, a dobogó harmadik helyén pedig a Békés Megyei Központi Kórház áll 2,7 milliárdos tartozással.
Augusztusról szeptemberre összesen 3,3 milliárd forinttal emelkedett a tartozás, így év végére az összeg elérheti a 70 milliárd forintot is. Jelenleg a MÁK adatai alapján a 60 napon túli adósság 33,4 milliárd forint. Az egyre tetemesebb tartozással kapcsolatban szakmai szervezetek gyakran hangoztatják, hogy egyes intézmények azért hagyják felgyűlni az adósságot, mert így nagyobb konszolidációra számíthatnak az év végi kasszakisöprés idején.
– Legalább 150 milliárd forintos pluszforrással kellene évente számolni ahhoz, hogy a kórházak eladósodása elkerülhető legyen – erről a múlt héten, a Konzílium az egészségügy helyzetéről című Jobbik-rendezvényen beszélt Gilly Gyula egészségügyi szakértő. Mint mondta, tíz éven át volt egy beszállítócég igazgatója, és ez idő alatt szinte „üzemszerűen” írta alá a kórházigazgatóknak azokat a megállapodásokat, amelyek átütemezik a felgyűlt adósságok kifizetését. Gyakran két-három évvel korábban lejárt tartozásokat kellett újra meg újra átütemezni. A beszállítóknak szerinte két lehetősége van Magyarországon: vagy kivonulnak a piacról, vagy a játékszabályok szerint játszanak, ami azt jelenti, kiszámíthatatlanul hosszú ideig várhatnak arra, hogy kifizessék a számláikat.
Idén Kovács László egészségügyért felelős üzletfejlesztő írt átfogó tanulmányt arról, mi lehet az oka annak, hogy folyamatosan jelen van a rendszerben a kórházak adóssághalmozása, és az intézményeknek egyre nehezebb kigazdálkodniuk a működési költségeket. A szakértő, aki korábban dolgozott az Állami Egészségügyi Ellátó Központban, a Szegedi Tudományegyetemen és a debreceni Kenézy-kórházban is, úgy véli, a 2009–2015-ös időszakban több mint 50 milliárd forint értékben romlott a fekvőbeteg-ellátók gazdasági pozíciója, ami magyarázat lehet a hiány jelenlegi szintjére.
Kovács László arra a gyakran feltett, de annál nehezebben megválaszolható kérdésre is választ keresett, hogy kinek van igaza az állam kontra kórházak vitában. Úgy véli, az infláció a vizsgált hat év alatt 20-22 milliárd forinttal növelte a hiányt, míg az árfolyamváltozás – az euró éves árfolyamának növekedése 280 forintról 310-re – 5,4-7,5 milliárd forinttal gazdagította az éves adósságszintet. Emellett – a szakértő szerint – az áfa változása is hatással volt a kórházi adósságállomány emelkedésére, hiszen míg 2009 elején még 20 százalék volt az áfa legfelső kulcsa, ez azóta 27 százalékra növekedett.
