Népszavazási kezdeményezések dömpingje

„Megerősíti-e Ön az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló jogszabályt?” Ez lesz az a kérdés, amit a legnagyobb ellenzéki párt siófoki elnökségi ülésének döntése alapján a Fidesz az Országgyűlés elé tár, bízva abban, hogy a koalíciós képviselők maguk is hozzájárulnak ahhoz, hogy a nép mondhasson ítéletet a hazai egészségbiztosítás tervezett átalakításáról. A megerősítő népszavazás jogintézményének lehetőségét a törvény első elfogadása idején Morvai Krisztina jogász hozta be a köztudatba, az alkotmányjogászok többsége azonban úgy vélekedett, a köztársasági elnök véleményének megismerése, a törvény aláírása, vissza- vagy az Alkotmánybírósághoz küldése előtt ilyen kezdeményezést csak a kormány vagy országgyűlési képviselők tehetnek.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője eredetileg blogbejegyzésben közölte, mire készül a legnagyobb ellenzéki párt. Mint írta, minden politikai és jogi lehetőség adott ahhoz, hogy az egészségbiztosításról szóló kérdést a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló népszavazással együtt bocsássák referendumra. A kezdeményezést azzal indokolta, hogy a kormány szembekerült a teljes magyar társadalommal, „hiszen mára egyértelművé vált: a kormányon kívül senki sem támogatja az egészségbiztosítás privatizációját”.
A Házszabály szerint az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény népszavazással történő megerősítését legkésőbb a zárószavazás befejezésekor, írásban lehet kérni. Az Országgyűlés a zárószavazást követő ülésen határoz a népszavazásra bocsátásról. Ha az Országgyűlés ezt elrendeli, a törvényt akkor kell a köztársasági elnökhöz aláírásra megküldeni, ha azt a referendum megerősítette. Addig ugyanis az elnök nem hirdetheti ki a jogszabályt, ameddig a népszavazás eredménye meg nem születik.
Kérdés azonban, mit szólnak mindehhez a kormányzó pártok, ahhoz ugyanis, hogy a Fidesz kezdeményezése megvalósulhasson, az Országgyűlés többségének meg kellene azt szavaznia. Ha nem támogatják, azt az ellenzék ellenük fordíthatja, ha igen, az viszont a törvény létét veszélyezteti.
Az MSZP hivatalosan még nem alakította ki álláspontját. Ezt az országos elnökség teszi majd meg – közölte a párt szóvivője. Nyakó István arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy az MSZP támogatja a megerősítő népszavazást, úgy fogalmazott: nem szeretne találgatni.
Kérdésünkre Schvarcz Tibor, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának alelnöke értetlenségének adott hangot amiatt, miért kellene minden kérdésben népszavazást rendezni. A Fidesz folyton azt hangoztatja, milyen kevés pénz jut az egészségügyre, miközben egy népszavazás költsége körülbelül 5 milliárd forint – mondta.
Az SZDSZ nem támogatja az egészségbiztosítási törvényt jóváhagyó népszavazás ötletét – erről még a Fidesz döntése előtt beszélt Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. Schvarcz képviselőhöz hasonlóan úgy fogalmazott: az országgyűlés feladata, hogy Magyarország bármely törvényéről döntsön.
A szabad demokraták 50–100 millió forintot költenek a Fidesz másik referendumának ellenkampányára, melynek időközben zöld utat adott az Alkotmánybíróság, Sólyom László köztársasági elnök pedig döntött annak időpontjáról. A kórházi napidíj, a vizitdíj és a képzési hozzájárulás ügyében kezdeményezett országos ügydöntő népszavazást 2008. március 9-ére, vasárnapra tűzte ki.
Az SZDSZ kampányában arról igyekszik majd meggyőzni a honpolgárokat, hogy mondjanak nemet a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésére. Az MSZP legfeljebb 200 millió forintot költ a vizitdíjról, kórházi napidíjról és tandíjról kezdeményezett népszavazási kampányra – jelentette be a párt elnökhelyettese, Juhász Ferenc. A megerősítő népszavazási  kezdeményezést az MDF jónak, de haszontalannak tartja. Mindez szerinte ugyanis nem fogja megakadályozni a törvény kihirdetését, hiszen az ellenzéknek nincs parlamenti többsége. Az MDF népszavazás helyett ezért az Alkotmánybírósághoz fordul majd a feltehetően újra megszavazott törvény hatályon kívül helyezése érdekében.
A törvény február 11-i újraszavazása előtt mindenesetre már zajlanak az egyeztetések. Kóka János, az SZDSZ elnöke levélben arról tájékoztatta Sólyom László köztársasági elnököt, hogy az egészségügyi miniszter még a parlament februári ülésszaka előtt tájékoztatja őt az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló újabb törvényjavaslat részleteiről. A törvényjavaslatot még a tavaszi ülésszak előtt áttekinti az Egészségügyi Minisztérium és a kormánykoalíció, annak érdekében, hogy megoldást találjanak az államfő által kifogásolt problémákra. Az Országgyűlés első ülésnapjáig a szaktárca előkészíti a legfontosabb végrehajtási rendeleteket, kiegészíti a sokak által bírált és késve elkészült hatástanulmányt és folytatja a szakmai egyeztetéseket. A kormány az ígéretek szerint csak azokat az egészségbiztosítási törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokat támogatja, amelyeket az MSZP és az SZDSZ közösen jegyez. Várhatóan ebbe a körbe tartoznak majd az Országos Kockázatkezelési Alap által finanszírozott, nagy értékű ellátások; a tervek szerint meg akarják osztani a kockázatot az alap és a pénztárak között. Átgondolják a működési engedélyezés és a toborzás folyamatát is.
Mindeközben az utcákon gyűjtik az aláírásokat egy másik kérdésre is, amelyet már korábban útjára bocsátott az Országos Választási Bizottság. Ennek a kezdeményezésnek a megfogalmazása azonban vitára adhat okot, hiszen a több-biztosítós rendszer bevezetését szeretnék vele megakadályozni, miközben a koalíció egy biztosítós, de több pénztáras rendszerről beszél.
A két ügy természetesen nem zárja ki egymást, míg azonban ez utóbbi, több szervezet által támogatott népszavazási kezdeményezés esetén három évig nem lehetne üzleti alapú biztosítási rendszerről szóló szabályozást hozni, a megerősítő népszavazás kifejezetten a jelenlegi, hamarosan újra a parlament elé kerülő törvény elutasításáról szólna.

Köbli Anikó

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) továbbra is követeli a befizetők kontrollját az egészségbiztosításban – hangsúlyozta Pataky Péter, az érdekképviselet elnöke az MTI érdeklődésére. Az elnök erről azzal összefüggésben mondta el véleményét, hogy az egészségbiztosítási törvény újabb parlamenti vitája során szóba kerülhet a befizetői képviselet ügye. Pataky Péter szerint, bár szövetségük elutasította az egészségbiztosítási törvényjavaslatot, ez még nem jelenti azt, hogy ne követelnék továbbra is a befizetői kontroll érvényesítését. Ennek biztosítását a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Magyarország által elfogadott ajánlása is előírja.