Népegészségügyi szemléletű átalakítás várható az egészségügyben
A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár már írásban is letette a kormány asztalára az egészségügy átalakításának elveit; ebben a szűrést-megelőzést elősegítők kapcsolódnak az ország egészségügyi rendszerének megújítását és átalakítását szolgáló lépésekhez.
Mindezt Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár jelentette be szerdán azon a sajtótájékoztatón, amelyen a legújabb (bár azt is mondhatnók: egyes esetekben több évtizede napirenden lévő) szűrési programokról esett szó az Aranytízben. Zombor szerint a kormány előtt lévő egészségügyi program kifejezetten népegészségügyi szemléletű, és ebben a háziorvoslás megerősítése mellett fontos lesz az a szempont is, hogy az egészségügyet a népbetegségnek számító szív- és érrendszeri, illetve daganatos megbetegedések megfelelő megelőzése, szűrése, kezelése érdekében alakítsák át.
Mint az államtitkár jelezte: a hét végénél előbb nem szolgálhat számokkal az egészségügyi ágazat jövőjét illetően, ám, mint közölte, ők a szükségleteknek megfelelő számokat írták terveikbe. Elképzeléseik szerint az alapellátás komoly pénzügyi támogatást kaphat, és a különféle területek között lehet majd átjárás a gyógyító-megelőző kasszában. Fontos a foglalkozás-egészségügy megerősítése-átalakítása – jelezte az államtitkár, visszautalva arra a korábban már ugyancsak közölt elképzelésére, hogy a foglalkozás-egészségügy által keletkeztetett adatok sok emberről, betegségről, stb. szolgáltathatnak majd információt, amit szeretne felhasználni az egészségügy is.
Zombor Gábor szerint jelentős személetbeli, strukturális és finanszírozási átalakítás várható, amelyben motiválni szeretnék a háziorvosokat a náluk befejezett, úgynevezett definitív ellátásokra. Zombor az átjárható kasszák mellett azt is szeretné elérni, hogy a háziorvosok esetében egységes foglalkoztatási, szerződtetési feltételek legyenek.
A sajtótájékoztatót annak az uniós projektnek az indítását megelőzően tartották, melynek keretében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) programot indított a szűrővizsgálatok megújítására. (További részletek: az ÁNTSZ honlapján.) A mintegy egymilliárd forint uniós forrás kétféle célra használható: a felkészített védőnők országszerte mintegy ezer kistelepülésen végeznek méhnyakszűréseket, Csongrád megyében pedig 13 ezer ember vehet részt ingyenes vastagbélszűrésen.
Az eddig pilot programként futó, a védőnők által elvégezhető vizsgálat idén júliusban vált országossá: az 5000-nél kisebb lélekszámú településeken eszerint – megfelelő képzés, felkészítés után – a védőnő is vehet kenetet a méhnyakrák kizárását szolgáló vizsgálathoz. A programba 2400 védőnő jelentkezett. Indulása óta 17 ezer nővel vették fel a kapcsolatot és több mint négyezer szűrést végeztek el.
A csongrádi vastagbélszűrési program – amelyhez hasonló, nem uniós forrásból három másik megyében is folyik –, idén júliusban kezdődött és 2015 májusáig tart, célja olyan szervezési és szűrési modell kipróbálása, amely megvizsgálja, hogyan lehet hatékonyan elérni, mozgósítani és szűrni az érintett lakosságot.
A Csongrád megyében induló kísérleti programra 115 háziorvos jelentkezett, és az 50-70 év között lakosok kapnak meghívót a szűrővizsgálatra. Mindezt indokolja, hogy a Nemzeti Rákregiszter szerint évente 9000-9500 új bélrákos esetet regisztrálnak; mintegy 5500-an meg is halnak a betegség következtében. A sikeres gyógyításhoz elkerülhetetetlen lenne az évtizedek óta halogatott, egész országra kiterjesztett szűrés, ám mint az májusban, egy kiadónk által tartott konferencián prof. dr. Bodoky György, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Onkológiai Centruma vezetőjétől elhangzott: „az elmúlt húsz év egyik legnagyobb mulasztása, hogy a számos pilot-projekt ellenére mindmáig nincs népesség-szintű vastag- és végbélszűrés Magyarországon”. Mint mondta, továbbra is fenntartja, hogy erre a célra az 50 év felett 10 évente elvégzett kolonoszkópos szűrés lenne a legjobb és legköltséghatékonyabb megoldás, amit a magas kockázatúaknál ötévente széklet-DNS-vizsgálattal kellene kiegészíteni, ám a semminél minden jobb: kezdjünk el bármit, amit következetesen végig tudunk vinni az ország teherbíró képességének függvényében, mert bármelyik csökkenti a halálozást!
Mint jelezte, az egy főre eső daganatellenes kezelésekre fordított kiadásokban az utolsók között kullogunk, miközben a colorektális rákok esetében az utóbbi időszakban például megnégyszerezték a túlélést. Összességében körülbelül 40 százalék a rákos betegek öt éves túlélése, ez azonban csak becslés, mert a Rákregiszter nem képes túlélési adatot produkálni, pedig a klinikusoknak látniuk kellene, mi a hatékony kezelés.
