Négy problémát és 11 betegséget céloznak meg a pénzosztással
Biomarker kutatás, innovatív klinikai kutatási módszerek elterjesztése, innovatív gyógyszerek fejlesztése, személyre szabott, a betegek együttműködését szolgáló programok és 11, az egészségügy és a gyógyszeripar számára egyaránt legnagyobb kihívást jelentő betegségcsoport. Ezek azok a témák, amelyekre 2014 és 2020 között komoly összegeket nyerhetnek el IMI2 jóvoltából akár a kis- és középvállalatok is.
Sokak számára még nem cseng ismerősen az IMI kifejezés, holott érdemes nagyon és mielőbb megjegyezni. Az Innovative Medicines Initiative (IMI) elsősorban a krónikus betegségekből, a lakosság öregedéséből fakadó gondokra, a gyógyszerfejlesztés kihívásaira kínál új pénzügyi lehetőséget, az együttműködésből fakadó új üzleti modellt, végső soron pedig a betegeknek jobb hozzáférést Európában.
Az új pályázati kiírások most formálódnak, ezért Európa-szerte információs napokat tartanak a témában. Magyarország az elsők között volt a lehetséges partnerek egymásra találását elősegítő nap megszervezésével, amelyet a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH), az Európai Gyógyszergyártók Szövetségének Föderációja (EFPIA) és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM Magyarország) jóvoltából csütörtökön tartottak az Emmi Egészségügyért Felelős Államtitkárságának helyet adó Arany János utcai épületben.
Mint azt az informálódást segítő előadások sorában prof. Maria Beatriz Da Silva Lima, az IMI tudományos bizottságának elnöke szavaiból kiderült: az európai innovatív gyógyszer kezdeményezés már Európán kívül is hasonlókat eredményezett. Elsősorban azért vált szükségessé, mert „a gyógyszeripar elakadt”, elő kellett segíteni, hogy a fejlesztés gyorsabbá válhasson, s a mainál hatékonyabb, biztonságosabb szerek előbb eljuthassanak a páciensekhez. Elemzéseik sorában ugyanis egyebek között arra jutottak, hogy 1991 és 2000 között a gyógyszerfejlesztések az esetek 12 százalékában a klinikai biztonság, 25 százalékban a hatékonyság, 20 százalékban a szerek toxikussága miatt nem vezettek eredményre. Kiderült, hogy in vitro teszteket korai fázisban alkalmaztak, túl korán kiválasztották tesztelésre az embereket. 1999-től kezdtek el gondolkodni a bajok orvoslásán; Észak-Európából indult a gondolat mely szerint a gyógyszerkutatásokba jobban kell integrálni az akadémiai tudást. Az Európai Bizottság csoportot hozott létre, kutatási programot alakítottak ki, s 2008-ban útjára indult az IMI.
Az IMI első programja 2007 és 2013 között zajlott; csaknem 2 milliárd eurót nyerhettek a pályázó konzorciumok, amelyek 46 projektjében 714 akadémiai kutatószervezet 6000-nél több kutatója vett részt, és csaknem felükben közreműködött valamely uniós ország gyógyszerügyi hatósága, betegek és betegszervezetek is. Magyarország jellemzően nem élt a lehetőséggel; mindőssze kilenc projektben volt hazai konzorciumi tag. Az IMI2-ben – melynek indulását hivatalosan idén július 9-én jelentették be – a 2014 és 2020 közötti időszakra a gyógyszeripar és az Európai Bizottság fele-fele arányú finanszírozásában már 3,3 milliárd eurót osztanak szét, amelyet egészségügyi innovációra és a kutatások eredményeihez való hozzáférés javítására szánnak.
Esther Schenker PhD, az IMI Kutatási projekt vezetője elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a cél az, hogy a megfelelő megelőzést-kezelést a megfelelő beteg kapja a megfelelő időben. A hagyományos gyógyszeripari modell fenntarthatatlan, ám az IMI kézzelfogható bizonyítéka a gyógyszeripar átalakulásának – jelezte dr. Jakab Zoltán, az AIMP elnöke, aki egy korábbi kutatást felidézve elmondta: annak ellenére változásra van szükség az iparban, hogy egy évtized alatt közel 1,7 évvel nőtt az OECD-országokban a születéskor várható élettartam, aminek 73 százalékát az innovatív szerek alkalmazásához kötik. Jakab Zoltán úgy fogalmazott: a gyógyszeriparra sokak szerint hasonló dolog vár, mint korábban az autóiparra. Az aranykor véget ért, és bár a cégek portfóliójukat már rendre átalakították, bizonyos feladatokat kiszerveztek, az IT és a mobiltelefónia fejlődésével az üzleti modell fejlesztéséből, új együttműködésekből származhat majd a cégek nyeresége. A jelenlegi problémák lehetőséget adnak arra, hogy mintegy ökoszisztémába rendezzék az őket foglalkoztató gondokat, így a betegutak, a kkv-k, a big data, a kommunikáció vagy például az eredményesség-mérés kérdéseit. Magyarországnak a nagy adatbázisok jóvoltából jó esélyei vannak az IMI projektekben például az adatbányászatban, amelyek akár egy-egy fázist is kiválthatnak majd a gyógyszerkutatásban.
S hogy milyen témák kiírása várható az IMI2-ben? Az IMI2 kidolgozásakor négy olyan érdeklődési területet jelöltek meg, amelyekben az integrált megközelítés, a többszereplős elkötelezettség lehet a siker záloga a gyógyszerfejlesztésben. Ezek a célpont azonosítás és biomarker kutatás, az innovatív klinikai vizsgálati módszerek elterjesztése, az innovatív gyógyszerek kutatása és fejlesztése, valamint a személyre szabott beteg adherencia programok. Ezek mellett 11 betegségcsoportot is meghatároztak, melyek mind a gyógyszeripar, mind az egészségügyi ellátórendsezr számára a legnagyobb megoldandó problémát jelentik. Ezek az antibiotikum-rezisztencia, az osteoarthritis, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a neurodegeneratív kórképek, a pszichiátriai betegségek, a légzőszervi betegségek, az autoimmun kórképek, az idős kor betegségei, a daganatok, a ritka betegségek.
Mint az a nap folyamán elhangzott, Európa összes szakértelmét és tudását szeretnék egy-egy témában összegyűjteni, ezért Európa minden pontjáról várják a pályázatokat. Érdemes nyomon követni az IMI (www.imi.europa.eu) és az EFPIA honlapján (www.imi.efpia.eu) folyamatosan frissülő információkat, kiírásokat, ott (is) keresni lehetséges partnereket. A honlapokon rendszeresen vannak webináriumok, de jó információs forrás a hírlevél is. Nemcsak már megejelent IMI-kiírásról érdeklődhetnek. Lehetőség van arra is, hogy alulról kezdeményezzen valaki programot – ilyenkor akár az ötlet előzetes „megmérettetésére” is vállalkozik a nemzetközi föderáció. A szakértők úgy tartják, akár egy ötlettel is be lehet jutni a legnagyobbak közé, ha képes valaki a témában meglévő rés kitöltésére.
Tudni kell, hogy az IMI-ben legalább három tagállam szereplőinek kell közös konzorciumot alapítaniuk – hogy érdemes, azt mi sem jelzi jobban, minthogy a költségek 125 százalékát finanszírozzák. A pénzügyi támogatáshoz kórházak, akadémiai kutatóhelyek, kkv-k, szakhatóságok, közigazgatási intézmények juthatnak hozzá.
De nem csak a pénz jelent sokat a programokban. Dr. Letoha Tamás orvos-kutató saját példáján jelezte, rendkívül jó tapasztalatai vannak az IMI-projektekkel. A 2013-as év Ifjú Magyar Vállakozója, a Pharmacoidea vezetője két IMI projektben, a COMPACT és az AETIONOMY projektben is partner volt az előző ciklusban. A támogatás mellett szerinte nem lebecsülhető az a tudás sem, amelyet a kisebb cégek szerezhetnek a nagy gyógyszeripari vállalatok mellett. A nagyok nem kihasználják a kicsik tudását, hanem fölemelik őket maguk mellé, így sosem alárendelt szereplőként dolgoznak együtt a konzorciumi tagok – osztotta meg tapasztalatait a jelenlévőkkel.Mindez tehát arra is jó, hogy a kutatók saját hazájukban dolgozhassanak, mégis, együtt a külföldi kollégákkal, a fiatalok együtt a legnagyobb szaktekintélyekkel, a versenytársak egymással és nem egymás ellenében.
Mint elhangzott, az IMI Programiroda jogi és tudományos menedzserei és az EFPIA szakemberei bármilyen, akár szellemi tulajdonjoggal, egymás közötti szerződésekkel kapcsolatos kérdésben segítenek. Idehaza az AIPM mellett a Magyar Nemzeti Információs Hivatal a fő koordinátor. Spaller Endre, a NIH elnöke szavaiból kiderült, hogy a hivatal minél szélesebb körben szeretné ismertetni a lehetőségeket Magyarországon annak érdekében, hogy „minden lehetséges innovatív szereplő bekerülhessen a vérkeringésbe”.
