Munkanélküli kardiológusokat szeretne a HGYE

A szakmai, társadalmi és technológiai fejlődés kínálta eredményeket felhasználva kell a 21. század elvárásainak megfelelő gyermekellátást biztosítani Magyarországon – fogalmazott a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) frissen megválasztott elnöke, Kántor Irén, aki egy háttérbeszélgetésen vázolta fel rövid és hosszú távú terveit. A korábbi alelnök beszámolt arról is, hogy 29 évvel ezelőtti megalakuláskor az akkor dolgozó 1600 házi gyermekorvos majdnem mindegyike tagja lett a civil szervezetnek, amely szakmai és érdekvédelmi feladatokat egyaránt ellát. Annak érdekében, hogy a tagság véleményét képviselve tárgyalhassanak a döntéshozókkal, évente megkérdezik a tagokat arról, hogy melyek a legfontosabb problémák a napi munkájuk során, így azokat súlyozva tudják képviselni az egyeztetéseken.

Az alapellátó gyermekorvosi korfa – hasonlóan a felnőtteket ellátó kollégákéhoz – elöregedett, az átlagéletkor 62 év, a praxisok egyharmadában 63 feletti orvos rendel. Jelenleg az 1489 házi gyermekorvosi praxisban 1 millió 435 ezer 0-18 év közötti pácienst látnak el –sorolta az adatokat az új elnök, aki szerint a családok bizalma abban mutatkozik meg, hogy ott is igyekeznek a gyermek alapellátásba vinni a csemetéket, ahol kevésbé sűrű a lefedettség. Hozzátette azt is, hogy jelenleg 150 házi gyermekorvosi praxis betöltetlen, jellemzően a hátrányos helyzetű és az elszórt településszerkezetű régiókban.

Ahhoz, hogy a családok és a gyermekek a lehető legjobb ellátást kapják az ágazat jelenleg zajló, az alapellátást is markánsan érintő átalakítása nyomán, a HGYE számos egyeztetésen vett és vesz részt a szakpolitika mindenkori szereplőivel és a szakmai szervezetekkel egyaránt. Az egyesület célja, hogy megkezdődjön a generációváltás, és mind több rezidens meglássa a hivatásban rejlő értékeket. Törekszenek arra, hogy minőségi fejlesztések jelenjenek meg a gyakorlatban, és a telemedicina szélesebb körű használatára a strukturált ellátás érdekében, ahogy a szülői kompetenciák oktatására és növelésére is – magyarázta Kántor Irén.

A HGYE jelenleg futó szakmai programja, az „Elhízni könnyebb, mint lefogyni” is arra utal, hogy nemcsak az akut ellátás, hanem a preventív szemlélet kialakítása is fontos a HGYE praxisokban: úgy az egészséges életmód kialakítása, mint a krónikus betegségek megelőzése. Az obezitás azért is került fókuszba, mert a magyar gyermekek harmada obez, így később felnőttként is kitettebbek lesz a kardiovaszkuláris, és más, az elhízással összefüggő betegségek kockázatának.

Bár számos testsúlyra, testmagasságra vonatkozó adatot gyűjtenek össze a gyermekekről csecsemőkortól kezdve, ám az iskolákban, rendelőkben, védőnői gondozókban kezelt adatbázisok nincsenek összekötve, így nehezen követhető nyomon, hogy hol van az a pont, amikor még preventív jelleggel lehet beavatkozni az elhízás folyamatába. „Azt szeretnénk, hogy húsz év múlva munkanélküliek legyenek a kardiológusok” – fogalmazott a HGYE elnöke.

Számos egyeztetés történt az új alapellátási ügyeletet szervező Országos Mentőszolgálattal, így sikerült kiküszöbölni a nem kedvező irányú változásokat – reflektált az aktuális témák egyikére Kántor Irén, aki az iskolai igazolásokkal kapcsolatban elmondta, az EESZT és a KRÉTA rendszerekben történt fejlesztése nyomán júniustól lekerül a házi gyermekorvosok válláról a hiányzásigazolás terhe, és az orvosnál megjelenő gyermek várható hiányzása az iskolánál automatikusan megjelenik.

A háttérbeszélgetésen elhangzott az is, hogy megújult a HGYE weboldala, ahol számos szakmai anyag érhető el, legutóbb a szamárköhögésről és a Lyme-kórról szólók kerültek fel a weblapra.