hirdetés
2024. május. 15., szerda - Zsófia, Szonja.

Gazdaság

Mozgáskorlátozottak nincsenek, de nagyon támogatják őket

Negyvenegy, segítségre váró mozgássérültre hivatkozott Kiskunlacháza Polgármesteri Hivatala, amikor az általános iskola felújítására és egy sportcsarnokkal való bővítésére több százmillió forint támogatást megpályázott és el is nyert. Csakhogy nincs az iskolában mozgássérült gyerek.

A kiskunlacházi önkormányzat Üvegzseb rubrikájában három adat szerepel, az is tavalyi. Ebből egy bizonyosan „elévült”: a 412 millió forint, amit tavaly júliusban a Munkácsy úti Általános Iskola felújítására és multifunkciós tornacsarnokkal való bővítésére a kivitelező ProgressB '90 Zrt.-vel kötöttek. Menet közben 566 millió forintra emelték az összeget. Aki meg akarja tudni, miért, járjon utána. S hogy hol? A polgármester, Répás József  többszöri kérdésünkre sem válaszolt arra, mennyibe kerül az uniós támogatással megépült beruházás, ahogy egy sor más kérdésünkre sem.

A Fogyatékkal élők térségi esélye címen 250 millió forint uniós támogatást elnyert kiskunlacházi pályázat 41 mozgáskorlátozott gyereket tüntet fel, miközben egyetlenegy ilyen sincs a Munkácsy úti Általános Iskolában. Volt azonban éppen ugyanennyi nem mozgáskorlátozott, elkülönítetten oktatott tanuló az iskola speciális gyógypedagógiai tagozatán.

Ők azonban nem részesülnek a beruházás áldásaiból. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Közép-magyarországi Operatív Program 2007. keretében megvalósult, pénteken átadott beruházás, amely hangsúlyozottan vállalta az esélyegyenlőségi szempontok megvalósítását, éppen azokat a gyerekeket tartja az anyaintézmény épületétől távol, másfél kilométerre, akikre hivatkozott. A polgármester korábbi nyilatkozata szerint „elírásból” kerültek mozgáskorlátozottak az esélyegyenlőség megvalósítását célzó pályázat adatlapjába (Népszava, 2009. 02. 26.). „Az épület akadálymentesítésével az iskola mozgáskorlátozottjainak (41 fő) esélyegyenlősége valósul meg”, szerepel egy helyen.

A projekt részletes bemutatásakor az „elírást” megismétli a pályázat: „az esélyegyenlőség feltételei jelenleg korlátozottak, a teljes akadálymentesítés különösen indokolt, mivel relatív nagyszámú a fogyatékosok száma (41 fő), és számuk emelkedése várható.” A 41 hivatkozott diák azonban nem mozgáskorlátozott, az iskola speciális gyógypedagógiai tagozatán, külön földszintes épületben tanul a nyolc évfolyam együtt. A projekt megvalósulása után is ott maradnak. Nincs tornaterem, a köves folyosón folyik a „testmozgás”, illetve tavasztól őszig a sivár udvaron. A beruházás már csupán azzal nagyot javíthatott volna esélyeik egyenlőségén, hogy egy épületegyüttesbe, fizikai közelségbe hozta volna őket a többi gyermekkel.

Évek óta átlag 40-es létszámmal működik a csökkentett tantervet alkalmazó gyógypedagógiai tagozat. Répás József korábbi nyilatkozata szerint esetleg a későbbiekben a most már lifttel is rendelkező Munkácsy úti iskola tetőterében kaphatnak helyet, ha a település anyagi lehetőségei ezt lehetővé teszik.

„Mivel relatív nagyszámú a fogyatékosok száma (41 fő), és számuk emelkedése várható” – szólt a pályázati ígéret. És valóban, mintha egy negatív IQ-bomba zuhant volna a településre: 2007 őszétől sorjáztak az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek a Munkácsy úti iskolában. Diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, vagyis többségében olvasás–, írás-, matematika részképesség-zavaros tanulók. Az 57 többivel együtt oktatott SNI-tanulóból 56 a megismerő funkciók fejlődésének rendellenessége diagnosztikus kategóriába tartozik. És feltűnően sok közöttük a cigány.

Érdekesen alakul a településen a hátrányos (hh) és halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) általános iskolai tanulók száma. Míg korábban az egész gyógypedagógia tagozat hhh volt, mára közülük senki nem az. Mivel mindenki maradt hh, a változást csakis a szülői végzettségben beállt fejlődés támaszthatná alá, vagyis az, hogy egy év alatt minden szülő elvégezte a nyolc általánost.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kérdésünkre nem találta kifogásolhatónak az adatszolgáltatást. Idézte a fogyatékosság és a sajátos nevelési igény fogalmát definiáló törvényt. „Mint a fenti jogszabályhelyekből is kitűnik, a fogyatékosság és a sajátos nevelési igényű személyek köre azonos lehet, a két idézett jogszabály alkalmazása egymással szorosan összefügg” – írják.

„A projektjavaslat kiválasztása során a projektgazda bemutatta közoktatási statisztikai adatlapjaiban és projektadatlapján, hogy a fejlesztéssel érintett intézményben az elmúlt időszakban és a pályázat benyújtásakor mennyi sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek tanult. A pályázathoz benyújtott dokumentációból hamis vagy ellentmondó adatszolgáltatásra nem derült fény. A projektet az értékelők annak szakmai, menedzsment– és pénzügyi tartalma alapján értékelték. E szempontból irrelevánsnak tűnhet, bár nem az, hogy a projekt címében a fogyatékosság szó szerepel. A fogyatékosság e tekintetben az értékelés szempontjából nem is zavaró: a sajátos nevelési igényűek részképességzavarai fogyatékossági típusnak tekinthetők”.

Ferenczí Krisztina, Népszabadság Online

cimkék

hirdetés

Könyveink