Mit várnak a szakmai szervezetek az új kormánytól?

Az alapellátó orvosok érdekvédelmi szövetsége (FAKOOSZ) hat, a Magyar Gyógyszerészi Kamara tizenkét pontban foglalta össze követeléseit. A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége vitára buzdító, lehetséges szerkezeti, struktúraváltási irányokat felvázoló tervezete sokféle lehetőséggel számol, ám a társaság kezdeményezése nem túl sikeres. Mint azt az elnökség közzétett nyilatkozata rögzíti: „A válaszadók közül többen a felkérést megtiszteltetésnek tekintették, de mégsem vállalkoztak a kérés teljesítésére, mivel sok éven át próbáltak hatást gyakorolni a magyar egészségügy reformjára, de azok az események, amelyek a reformmal kapcsolatban végbementek, arra késztették őket, hogy a témával kapcsolatos megnyilvánulásoktól elzárkózzanak.” A szövetség vezetői úgy vélik, a szakmai szervezeteknek – és így a MOTESZ-nek is – elsődleges felelőssége, hogy ezekhez a döntési alternatívákhoz szakmai (és ne politikai!) javaslatokat adjanak, és használható érveket sorakoztassanak fel.

 

Amennyiben nem lesz konszenzuson alapuló javaslata az orvos-egészségügyi szakmának, akkor a politika a szakmák figyelembevétele nélkül dönthet és dönt is. A nagy pártok óvatosan, a kicsik bátrabban fogalmazták meg ágazati terveiket a 2010-es országgyűlési választásra. Egyre inkább úgy tűnik, az egészségügy olyan, mint a forró krumpli: mindenkinek égeti a kezét.

A Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ) a válságkezelésben az egészségügynek prioritást kér, s mint azt az alapellátó orvosok érdekvédelmi szövetsége közleményében hangsúlyozza, nem más területek rovására, hanem épp ellenkezőleg: azok érdekében. Az új kormánytól elvárják, hogy már ebben az esztendőben növelje az egy főre fordítandó egészségügyi kiadások mértékét. Júliustól jelentősen, mintegy 40 százalékkal emelje meg az alapellátási körzetek támogatását, és garantálja, hogy jövő esztendőtől valós bér- és működési költségek alapján finanszírozza az alapellátó orvosok tevékenységét. Szeretnék elérni azt is, hogy a szektorsemlegesség érdekében az egészségügyi alapellátásra kivetett iparűzési adót – az OEP által finanszírozott közszolgáltatás ellátása során realizált bevétel után – törölje el az új kabinet. Továbbá elvárja azt is az ágazat új irányítójától, hogy mindaddig halassza el a minimumfeltételekre vonatkozó jogszabály alkalmazását, számonkérését, amíg az annak végrehajtásához szükséges többletforrásokat nem biztosítja az állam. A követelések között természetesen a bérfelzárkóztatás is szerepel; a FAKOOSZ tagjai úgy vélik, 6 éven belül fokozatosan el kell érni az európai uniós nettó orvosi és szakdolgozói jövedelmek átlagát. Közleményükben kérik a működtetési jog jogszabályi környezetének rendezését, valamint az állami praxisalap létrehozását. Elengedhetetlennek tartják a szakmai és érdekvédelmi szervezetek érdemi bevonását a jogszabály előkészítésbe és döntések meghozatalába.

Az országgyűlési választások előtt egy hónappal a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) elnöksége is időszerűnek látta, hogy nyilvánosság elé lépjen, és bemutassa a szervezet által összeállított vitairatot, melyben az egészségügyi fejlesztésekre és a változtatásokra tettek javaslatot. Az elnökség közleménye arról tanúskodik, hogy a véleményezésre elküldött tervezetet kevés szakértő kommentálta; sokak eddigi tapasztalataik alapján úgy érezték, az elmúlt években hiábavaló erőfeszítés volt részükről a véleménynyilvánítás, az aktuális tárcavezetők rendre figyelmen kívül hagyták a társaság, illetve a különféle szakértők észrevételét. A MOTESZ javaslata szinte az ellátórendszer valamennyi szereplőjét érinti, sokféle lehetőséggel számol, sok problémát felvet, de jelenlegi formájában nem túl konkrét. Csak néhány példát kiragadva: az alapellátás rendszerét, struktúráját egységesítenék, és úgynevezett Kistérségi Alapellátási Központokat (KAK) hoznának létre, amelyhez csatlakozhatnának az ápolási és szociális ellátásban dolgozók is. A MOTESZ szakértői szerint a praxisok esetében a sürgősségi betegellátást 24 órában kellene működtetni, így az előjegyzés alapján dolgozó háziorvos nyugodt körülmények között dolgozhatna, ez javíthatná a betegek elégedettségét és több idő jutna a megelőző és gondozó tevékenységre. Az új struktúrában a Kistérségi Egészségközpont (KE) végezhetné a járóbeteg-szakellátást és a rehabilitációt is. Ám új kistérségi komplexumokat csak akkor szabadna létrehozni – vélik, ha folyamatosan biztosíthatók az ellátás személyi és tárgyi feltételei. A sürgősségi ellátórendszert is újra kellene szabályozni, s felhívják a figyelmet arra, hogy vannak kidolgozott, a szakma által megvalósításra javasolt irányelvek, melyek megvalósulása esetén jelentősen javulna a betegellátás színvonala. A kórházi ellátórendszert sem hagynák érintetlenül: új besorolási/elnevezési indítványt tettek az asztalra. A progresszivitás mércéjének az orvostudományi egyetemeket tartják, s javasolják, hogy legyen állami felelősség a négy orvostudományi egyetem klinikáin a legmagasabb ellátási szint biztosítása.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara ennél jóval konkrétabban, 12 pontban rögzítette elvárásait a kormánnyal szemben. Sőt, a „Mit kíván a magyar gyógyszerész?” című dokumentumot Horváth Tamás, a testület elnöke átadta Soltész Miklósnak, a Fidesz Népjóléti Kabinete vezetőjének. Ebben egyebek mellett felelős minisztériumot, a patikaliberalizáció leállítását, a patikaláncok korlátozását kérik. Soltész Miklós a tájékoztatón azt mondta, hogy a 12 pontban foglaltak nagy része társul a Fidesz gondolkodásához. Mint kiemelte, korábban is fontosnak tartották, hogy azok a patikusok, akik eddig is mikro-, kis- vagy középvállalkozásban űzték tevékenységüket, továbbra is megmaradhassanak a piacon. Emellett a multikat is „tárt karokkal várják” – tette hozzá. Hiszen az egészségügyi kasszában a gyógyszerellátási és a gyógyászati segédeszközökre összesen 390 milliárd forint jut. Ez az összeg lehetőséget ad a multinacionális cégeknek arra, hogy Magyarországra hozzák a gyártást és a kutatás-fejlesztést. A fideszes politikus azt is leszögezte, hogy a párt a Magyar Gyógyszerészi Kamarát stratégiai szövetségesének tekinti a következő években.