Miniszterek írták: ilyen lesz az egészségügy
Kökény Mihály és Székely Tamás volt egészségügyi miniszterek közös cikkben búcsúztatják a Népszavában a magyar társadalombiztosítást.
A német vaskancellár, Bismarck még a szociáldemokrácia ellenében, a társadalombiztosítás megteremtésével gondolta gyengíteni a szakszervezetek érdekkérvényesítő képességét a XIX. század végén – idézik fel áttekintésükben. Itthon 1891-ben jelent meg az iparban dolgozók nagy csoportjainak kötelező biztosításáról szóló törvény. A társadalombiztosítás kiterjedése az elmúlt évszázadban sokat változott, de mindig a szociális biztonság alapintézménye maradt, még Rákosi Mátyás sem merte megszüntetni.
Ezzel szemben az Orbán-kormány az első intézkedései között hozzálátott a társadalombiztosítás felszámolásához. Először a biztosítottak érdekeit képviselő Egészségbiztosítási Felügyeletet számolták fel, majd a nyugdíj- és egészségbiztosítás területi szerveit olvasztották be az egyre mindenhatóbb szerepet játszó kormányhivatalokba. Ezt követően a "fülkealkotmányból", az új alaptörvényből törölték a társadalombiztosítás intézményét. A 2012. évi költségvetési törvény pedig Rogán Antal javaslatára meg is szüntette a biztosításalapú egészségügyet. A munkaadói kötelezettségként befizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot átkeresztelték szociális hozzájárulási adóvá. Ezért az ebből származó bevételeket már nem kötelező a nyugdíjakra és az egészségügyi ellátásokra költeni – elevenítik fel közelmúltat, emlékeztetve, hogy a járulékfizetés volt az, ami alapot teremtett az emberek számára ahhoz, hogy akár az Alkotmánybíróság útján követeljenek ki maguknak azzal arányos szolgáltatásokat.
Mint írják: az OEP szétzúzásával a társadalombiztosítási egészségügynek még a látszata is eltűnik. Helyébe, nem is titkoltan egy korlátozott hozzáférésű Állami Egészségügyi Szolgálat lép, szigorú igénybevételi szabályokkal, hosszú várólistákkal. Minden kórházat az állam tart fenn, az állam dönt arról, hogy mennyi pénzből gazdálkodnak, ki és hol jut ellátáshoz, ki érdemes rá és ki nem. Akinek ez nem tetszik, az pedig fizessen azért, ha továbbra is ahhoz az orvoshoz szeretne járni, aki eddig kezelte, vagy menjen el a magán-ellátásba, amihez pedig adó- és járulékmentessé tették a munkáltató által fizetett üzleti egészségbiztosítást. Az állami egészségügy így szegényellátássá züllik, és a "rendes ember" (az egykulcsos adó nyertese) meg kössön magánbiztosítást, és menjen a magánellátásba – írják az exminiszterek a Népszavában.
