Minálunk rövidebb az élet
Április 18. európai betegjogi nap, de létezik-e általánosítható értelemben „európai beteg”? A Magyar Hírlap Gara Imre professzorral, a tavaly megszüntetett Nemzeti Egészségügyi Tanács volt alelnökével beszélgetett.
– Mit mutatnak a betegjogi értékelések?
– Az elérhető hivatalos statisztikai adatok és egységes kérdőívek, valamint az egyes jogokhoz kapcsolódó, összesen százötvenhat mutatót alkalmazó kutatás alapján már történt értékelés. Hazánk is részese volt ennek, az eredmény azonban lesújtó. A húsz európai országot érintő értékelés során a tizenkilencedik helyet kaptuk.
– Miben vagyunk a leginkább lemaradva?
– A részletes elemzés szerint a beteg idejének tiszteletben tartása, valamint a kezeléshez való hozzáférés joga érvényesül a legkevésbé. Az előrelépésben ugyanakkor az unió kiemelt szerepet szán a nem kormányzati és a civilszervezeteknek. Olyan víziót is felvázol a stratégia, amelyben a nemzeti betegellátási protokollok kidolgozásában és a kutatási irányok kijelölésében a szakmai szervezetek mellett az adott ország betegszervezetei is részt vennének. A Nemzeti Egészségügyi Tanács 2006 és 2011 közötti tevékenységében egyébként már ilyen elemek is megjelentek. Az uniós célok is folyamatosan bővülnek. Napjainkban zajlik az Európai Betegfórum ifjúsági csoportjának megalakulása, ahová a nemzeti tagszervezetek tizenöt-huszonöt éves képviselőit várják.
– Miért tulajdonít az unió nagy jelentőséget a civil szektor bevonásának?
– A szakemberek és a betegszervezetek együttműködése jelentős támogatást ad a kormányzati egészségpolitika megvalósításához, hogy a megelőző és gyógyítóprogramok elérjék céljukat, reális szükségleteket elégítsenek ki, és a rendszer a betegek érdekeit szolgálja. A civil társadalom bekapcsolódása növeli a döntéshozatal legitimációját, átláthatóságát is. Emellett biztosítja az elvárt egyenlőséget, garantálja, hogy a társadalom valamennyi szektorának érdekei megjelenjenek.
– Nemzeti Egészségügyi Tanács már nincs, de nemsokára létrejön az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ. Betöltheti-e az elvárt szerepet?
– A központ létrehozása reményteljes vállalkozás. Felépítését és működését a tárca határozza meg, eszerint a betegtájékoztatás, a betegjogi képviselet, a betegpanaszok fogadása, a nemzeti kapcsolattartás, az egészségügyi dokumentáció kezelése és a módszertan kidolgozása lesz a feladata.
– Visszajutunk oda, hogy a hazai civilek munkájához nincs elég pénz, ami ezen a téren is növelheti a lemaradásunkat.
– Ugyancsak közösségi terv, hogy az aktív civil szerepvállaláshoz az unió megfelelő forrást csoportosít át az illetékes szakmai és civilszervezetekhez. Ez biztató iránymutatás lehet, a hazai nonprofit szektor éves bevétele ugyanis a statisztikai hivatal adatai szerint nem éri el az évi kétmilliárd forintot. Az uniós büdzsé felhasználása során megvalósuló projekteknek alapvető európai értékeket is szolgálniuk kell, a többi között ilyen az emberi méltóság, az egyenlőség, a szolidaritás és a fenntartható fejlődés. Európa ebbe az irányba menetel, a hazai útjelzők átállítása pedig most folyik. Remélhetőleg jó irányba igazítják őket.
