A plusz pénz egyelőre nem érkezett még meg a kórházak számlájára
Pozitívan hat a beszállítókra az újfajta kórházfinanszírozás
Az egészségügyi beszállítók aktuális helyzetéről beszélgetett a Portfolio Rádai Tamással, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatójával, és Rásky Lászlóval, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkárával.
Augusztus végére 86 milliárd forintra emelkedett vissza az egyetemi klinikák és a közfinanszírozott kórházak lejárt tartozásállománya, vagyis szeptemberre ott fog tartani a rendszer ebből a szempontból, mint a nyári többlépcsős konszolidáció előtt. A kormány viszont már döntött egy rendszeres, havi alapon járó többletforrásról a kórházak számára, ami az orvostechnikai beszállító cégek értékelése szerint rendkívül előremutató lépés lenne. Az egészségügyi beszállítók aktuális helyzetéről és a kormányzati intézkedés értékeléséről, lehetséges hatásairól beszélgetett a Portfolio Rádai Tamással, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatójával, és Rásky Lászlóval, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárával.
A szakértők arra mutattak rá, hogy a jövőben két fontos fejlemény hozhat változást: az egyik már rövid távon, a másik pedig hosszabb távon. Rásky László ezen a ponton felidézte az augusztus 22-i Kormányinfót, ahol Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az ágazat finanszírozása szempontjából fontos bejelentést tett. Ezek szerint a Belügyminisztérium mint az egészségügyi tárca és a Pénzügyminisztérium megállapodott abban, hogy havonta az egészségügyi finanszírozás keretében 12,5 milliárd többletet biztosít a kormány a kórházaknak.
A miniszter szerint ezért az idei évben a korábbi évekhez hasonló jelentős kórházi adósság nem fog kialakulni. Rádai Tamás szerint ez nagyon pozitív lépés és éppen illeszkedik a havi adósságnövekmény összegéhez. Rásky László ehhez annyit tett még hozzá, hogy derült égből villámcsapásként érte őket a bejelentés, de megvalósulása nagyon kedvező fejlemény.
A szervezetek képviselői arra is rámutattak, hogy bár a kormánydöntés már megszületett, de annak részletei még nem ismertek. Így egyelőre nem ismert, hogy ez a többletforrás hogyan válik a rendszer részévé, milyen feltételek mentén, milyen jogcímen jut el ez a plusz összeg az intézményekhez, mennyiben tudja majd tartósan javítani az alulfinanszírozott rendszert. A plusz pénz egyelőre nem érkezett még meg az állami kórházak számlájára, de a vezetők nagyon várják azt.
Hogyha ez megfelelően célzott és jól fókuszált, akkor ez érdemben javíthatja a kórházak és a szállítók, valamint áttételesen a betegek helyzetét – vetítette előre az ETOSZ igazgatója. Rásky László azt is hozzáfűzte, hogy ha ez a plusz forrás tartósan fennmarad, akkor az éves szinten 150 milliárd forint feletti többletfinanszírozást jelent az állami gyógyító-megelőző kassza számára.
Rádai Tamás egy, a finanszírozást hosszabb távon rendező lehetőségről is beszélt lapunknak. A BM ugyanis felállított egy munkacsoportot, ami nem a már felhalmozott adósság kezelését tűzte ki célul, hanem a folyamatosan termelődő tartozásállomány megelőzését. Ez a munka zajlik, ám ettől eredményt csak közép távon lehet várni, nem pedig a következő évek költségvetésében.A köztes időben szükség van egy olyan pénzügyi mechanizmusra, amely – a beszállítók helyett – biztosítja a hiányzó kórházi likviditást. Hiszen a kórházak hitelezése nem szállítói, hanem pénzintézeti feladat.
