Miért volt eredményes itthon a járvány elleni védekezés?
Mi az oka annak, hogy ennyire eltérő eredménnyel járt a járvány Európa különböző államaiban? Erre a kérdésre kereste a választ az Origo.
Korábban talán azt mondtuk volna, hogy az egészségügyre költött pénz és az ország fejlettsége. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban azt láthattuk, hogy sokszor épp a legfejlettebb és leggazdagabb országok, régiók, városok esetében volt a legsúlyosabb a járványhelyzet.
Minden bizonnyal számos kisebb-nagyobb tényező eredője, amelyek pontos súlyát nehéz megbecsülni.
Bizonyosan számít az egészségügyi ellátás minősége, ez azonban nem elsősorban a bérszínvonalat vagy az épületek állapotát jelenti, hanem a kimagasló szaktudást, a megfelelő szervezést és a szükséges eszközök rendelkezésre állását, amely Magyarországon végig biztosított volt a járvány kezdetén is.
Sokan emelik ki a kulturális különbségek vagy a településszerkezet hatását. A távolságtartóbb nemzetek és alacsonyabb népsűrűségű országok esetében (jellemzően az északabbi népeknél) lassabban terjed a vírus, míg a nagyvárosokban, zsúfoltabb településeken, közvetlenebb személyes kapcsolatot ápoló kultúrákban gyorsabban. Fontos a lakosság átlagéletkora és általános egészségi állapota, azaz a veszélyeztetett csoportok aránya, de lehet szerepe akár a lakosság immunizáltságának is más kórokozókkal szemben. Valószínűleg nem emelhető ki egy-egy tényező a fentiek közül, hanem számos jellemző eredője az, hogy mennyire volt védtelen egy-egy nemzet a koronavírussal szemben.
Amiben viszont mindenki egyetért, az az, hogy a jó időben meghozott és megfelelően hatékony járványellenes intézkedések alapjaiban befolyásolták a vírus terjedését, a megbetegedések és a halálos áldozatok számát.
