Miért tűnt el Kásler és Horváth Ildikó?

Bár az operatív törzsnek Pintér Sándor mellett Kásler Miklós a társelnöke, a háttérben többen úgy látják, hogy a védekezéssel összefüggésben nincs igazán döntési jogköre, a fontos döntéseket a belügyminiszter hozza meg.

Orbán Viktor ismerői szerint erre magyarázat, hogy a kormányfő – állítólag szűk körben többször kijelentette – „azoknak hisz, akiknek pisztolytáska lóg az oldalán”. Ismerői szerint a miniszterelnök azokkal szeret dolgozni, akik „parancsban vannak”, bennük bízik igazán.

Egy másik magyarázat szerint a védekezés alapvetően katonai feladat, mivel „készletgazdálkodás” van, ami azt jelenti, hogy ha Orbán kórházigazgatóktól kérdezné meg, hány lélegeztetőgép van, és azt mondanák neki, hogy 2000, akkor lehet, hogy abban lennének olyanok is, amiket már húsz éve nem dugtak be a falba. Ezzel szemben a katonák odamennek, ellenőrzik, kipróbálják, és „fejvesztés terhe mellett” lejelentik, hogy hány működő gép van – magyarázta egy kormányzati forrásunk. 

Az egészségügy feje a reprezentációs események alkalmával sem jelenik meg. A kormányfőt sem Kásler kíséri a kórházlátogatásaira – igaz, 70 éves kora miatt a vírus által különösen veszélyeztetett korcsoportba tartozik –, hanem Orbán mellett inkább Bedros J. Róbert tűnik fel több miniszterelnöki videóban.

Kásler akkor sem volt jelen, amikor Orbán az orvostudomány képviselőivel egyeztetett. Ezen az eseményen részt vett Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem járványtannal foglalkozó matematikusa, Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgatója (Kásler első egészségügyért felelős államtitkára), Szócska Miklós a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának vezetője (szintén korábbi egészségügyi államtitkár), valamint Bedros J. Róbert, aki a budapesti szuperkórházzal foglalkozó miniszterelnöki megbízott is.

A minisztert akkor sem lehetett látni, amikor egészségügyi védőfelszerelések érkeztek Kínából Magyarországra. Az MTI fotói szerint ugyanakkor Merkely Béla rektor március 23-án és március 24-én nagy csinnadrattával lepakolhatott dobozokat a messziről jött repülőkről. Merkely azért is érdekes, mert miközben a járvány elleni küzdelem fontos reprezentációs helyszínein feltűnik, ő volt az, aki Cserháti menesztése után talán a legmesszebbre ment Káslerrel szemben. Cserháti Pétert nagyon kiváló szakembernek tartom, és rövid megbeszélésünk során arra a meggyőződésre jutottam, hogy ő valójában teljesítette a rábízott feladatokat.

A SOTE rektora ezzel lényegében azt mondta, hogy amit az Emmi állított Cserháti menesztésekor, az nem igaz. Volt olyan beszélgetőpartnerünk, aki szerint Merkely érzékelve Kásler gyengülését (az egyetemi klinikák felügyelete már az ITM-hez tartozik) bátorodott fel.

Egy másik narratíva szerint a járvány elleni védekezés idején nemcsak Káslert, hanem Orbánon kívül lényegében mindenkit (húsvétig Áder János sem szólalt meg) háttérbe szorítottak, hogy minden figyelmet a kormányfő kapjon, és növeljék a népszerűségét. Meg is lett az eredmény: a miniszterelnök Facebook-oldalát már több mint egymillióan követik, pedig február végén még kevesebb mint 700 ezer követővel rendelkezett.

Szakmabeliek szerint az is beszédes, hogy a nyilvánosság elől nemcsak Kásler, de Horváth Ildikó, az Emmi egészségügyi államtitkára is lényegében teljesen eltűnt. Horváth járványügyi tevékenységéről egy egészségügyi vezetésben dolgozó beszélgetőpartnerünk mindössze annyit tudott felidézni, hogy levélben számonkérte a Kórházszövetséget, amiért kiálltak Cserháti Péter mellett.

A koronavírus ideje alatt hasonló, konfliktusos események kapcsolódnak Káslerhez is. Amikor a Magyar Orvosi Kamara (MOK) nyilvánosan kért több és jobb védőfelszerelést az egészségügyi dolgozóknak, az Emmi azzal reagált, hogy a MOK feszültséget és bizonytalanságot kelt, valamint veszélyhelyzetben próbálja zsarolni a kormányt.

Az elmúlt időszak eseményeit az Index gyűjtötte egybe.