Sinkó Eszter megfejtése
Miért nem érződik az egészségügyön a többletpénz?
Csak úgy hullanak az egészségügyre a tízmilliárdok, legalábbis a hírekben. Rendhagyó interjú Sinkó Eszterrel, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság alelnökével.
(...) folyton azt halljuk, hogy másfél milliárddal több a mentőszolgálatnak; 55 milliárd kórház-konszolidációra, és a jövő évi költségvetésbe már tényleg annyi többlet kerül, hogy ihaj. A nagy nemzetközi szervezetek adatai mégis azt jelzik, hogy az egészségügyi közkiadások nem tartják a lépést a GDP-növekedéssel. A szemünknek higgyünk vagy a fülünknek?
– 2007-ben az egészségügyi közkiadások lementek 4,7 százalékra, 2014–2015 óta viszont emelkednek. Mégis nehéz tisztán látni, mert a költségvetésben elfogadott számok az utóbbi években sosem bizonyultak elégségesnek, év közben gyakran kellett kipótolni a keretet. 2018-ban 55 milliárd, egy évvel korábban 49 milliárd forint érkezett év közben konszolidációra. Az a benyomása keletkezhetett az egészségügyre figyelőnek, mintha ömölne a pénz a rendszerbe. Csak éppen a következő évi költségvetésbe már nem vagy nem teljesen épült be ez az év végi konszolidációs összeg, vagyis nemegyszer mélyebbről indult az új év, mint ahol az előző befejeződött. Emiatt is van szükség újabb és újabb konszolidációra.
– Számokat kérünk.
– Vessük egybe a 2018. évi költségvetés előzetes teljesítését a július végén érvényes 2019-es módosított tervvel, és azt látjuk, a gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható összeg több mint két százalékkal, 31 milliárd forinttal csökkent 2018 és 2019 között.
– Válaszul nőni kezd a hiány?
– Igen, a Magyar Államkincstár június végén azt közölte, hogy központi költségvetési szervek lejárt tartozásállománya 56,5 milliárd forint, ebből 43 milliárd forintot az egészségügyi intézmények halmoztak fel.
– Tehát megint konszolidálni kell a rendszert.
– Évek óta ez történik. Rendre megérkezik a konszolidációs pénz, de csak az év vége felé. Ez hatalmas, most már 50-60 milliárd forintos összeg, az év nagy részében mégis érződik a hiány és a bizonytalanság a kifizetetlen számlák tömegének növekedése miatt. (...)
– A 2020-as költségvetésben úgy látszik, tényleg több pénz van. Vagy fogalmazzunk óvatosan?
– Igen, a 2019-es költségvetési törvényhez képest. Viszont az összevont szakellátás és a célirányzatok során már 41 milliárd forint mínusz szerepel a 2018-s előzetes teljesítéshez képest.
– Vagyis jelentős plusz van benne, csak éppen mínuszból indulunk.
– De azért az előző éveknél kedvezőbbnek látszik a helyet. Igaz, egy szisztematikusan alulfinanszírozott rendszerről van szó, ahol meg kell küzdeni a humán erőforrásért. Nem lennék olyan bátor, hogy ma megmondjam, mekkora a plusz a következő évben, erre majd térjünk vissza a 2019-es zárszámadás elfogadásakor. Mindig az az igazság pillanata.
