Miért arat a rák a magyarok között?
Az elmúlt 25 évben csupán 15 százalékkal sikerült csökkentenünk a daganatos betegségek miatti halálozást; a cseheknek harminccal, írja az Index.
A szűrőprogramjaink nem voltak sikeresek, a több ezer élet megmentésére alkalmas vastagbélszűrések 25 (!) év elteltével csak most indultak el. Nem lehet persze mindig mindent az egészségügyre fogni: mi, magyarok sokat dohányzunk és iszunk, rosszul táplálkozunk, keveset mozgunk, és nem megyünk el a szűrésekre. Ezen nekünk kell változtatni, írja részletes összefoglalójában az Index.
Magyarországon továbbra is évről évre emelkedik az újonnan diagnosztizált daganatos esetek száma. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a szűrések és a felvilágosító programok nem vezettek eredményre, másrészt bármilyen furcsán hangzik, pozitív fejleményt is jelez: a magyar egészségügy az egyre fejlettebb diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően ma már jobban ki tudja szűrni a daganatos elváltozásokat, és a statisztikák is pontosabbak azáltal, hogy javult a kórházak jelentési fegyelme.
A magyar onkológia eredményei talán abban az összefüggésben tekinthetők pozitívnak, hogy miközben egyre több daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, a halálesetek száma ehhez képest mégsem emelkedik. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a magyar népesség létszáma folyamatosan csökken, így a daganatok miatti halálozás aránya emiatt sem javul jelentősen.
Magyarországon abban komoly előrelépés történt, hogy egyre pontosabb adatokkal rendelkezzünk a daganatos megbetegedésekről. Erre hozták létre a Nemzeti Rákregisztert, amelynek megfelelő karbantartására azonban nincs elég pénz. Pedig a teljes képhez fontos lenne folyamatosan tisztítani és pontosítani a kórházi vizsgálatok során készült adatokat, hogy a diagnózisokat a megfelelő kategóriákba sorolhassák.
A rákregiszter 2015-ös adatai szerint mindkét nemnél a bőrrák előfordulása a leggyakoribb. Ezt azonban más országok sem szokták feltüntetni az összefoglaló statisztikákban. A bőrrák láthatóságánál fogva általában könnyebben észrevehető és kezelhető – nem mintha ez a betegség ne igényelne ugyanúgy szűrést, és ne lennének súlyos kockázatai.
A magyar férfiak 65 éves koruk előtt 2,5-szer nagyobb arányban halnak meg tüdőrákban, a magyar nők méhnyakrák okozta korai halálozása pedig 3,5-szer magasabb az EU átlagnál.
Itt is érdemes azonban az adatok mögé nézni: a férfiak daganatos betegség miatti halálozása 2000 és 2012 között jelentősen (20 százalékkal) csökkent, míg a nőknél jóval mérsékeltebb volt ez a trend, mindössze 9 százalékos. Ezt kutatók azzal magyarázzák, hogy a szűréseknek, a nők felvilágosításának és a jobb terápiáknak köszönhetően hiába csökkent például az emlődaganatban elhunytak száma 7 százalékkal, ha közben a nők körében is jelentősen emelkedik a tüdőrák előfordulása.
A lap által közölt adatok alapján jól látható, melyek azok a legtöbb halálesetet okozó daganatfajták, amelyek megelőzésével, szűrésével a legnagyobb eredmények érhetők el. Az emlőszűrés hatékonyabbá tételével 30-35 százalékkal lehetne csökkenteni a halálozások számát, a méhnyakrák-megbetegedéseknél 80 százalékos javulást lehetne elérni. Finnországban például a szűrésen részt vett asszonyok közül méhnyakrákban egyetlenegy ember sem halt meg.
